Járműveim története

Mióta tényleg egész olyan állapotnak örvend az autó, mint amilyennek azt én szeretem, csak egy apróság idegesített annyira, hogy mindenképp orvosolni akarjam azt: néha érezhető volt egy finom akadás a kormánykeréken 45 fokkal balra a középállástól. Mivel nem mindig, és nem is teljes fordulatonként ismétlődött a dolog (kormánykardán hibájának tipikus tünete), először a futómű, vagy rosszabb esetben a kormánymű hibájára gondoltam. A futóműben persze nem találtunk semmi problémát, a kormánymű cseréje pedig akkora meló, amihez most egyáltalán nem füllött a fogam (valamikor a távoli jövőben egy kartertömítés cserével együtt megcsinálnám, de egyelőre inkább használni szeretném már az autót). Aztán említettem a jelenséget egy ismerős szerelőnek, aki szintén egyből a kormánykardán cseréjét javasolta, mert találkozott már olyannal, ami nem minden fordulatnál akadt, csak néha, ha pont úgy feszült be. Gondoltam egy próbát megér, hisz a bontott nem drága, és kicserélni sem egy nagy kaland, így rendeltem egyet Kasza Mestertől. Tegnap megjött, ma ki is cseréltem, s lekopogom úgy néz ki elmúlt az az apró akadás. Ugyanakkor hozzá tartozik a sztorihoz, hogy amikor lekötöttem a kormányműről, és már meg lehetett mozgatni a keresztet, az a legnagyobb meglepetésünkre egyáltalán nem szorult (az lenne a jellemző). Szerelő kollégám meg is akart győzni róla, hogy nincs ennek semmi baja, hagyjam nyugodtan a helyén a régit. Persze ha már vettem másikat ez teljességgel kizárt volt, s már csak amikor teljesen kivettem a régit, akkor éreztem rajta, hogy inkább lóg benne a kereszt, mint szorulna. Valószínűleg ezt a lógást lehetett bizonyos pontokon érezni a kormánykeréken akadásként, amikor befeszült, majd hirtelen megugrott. Ha ilyen marad, és nem jön elő újra, akkor végre leírhatom, hogy most olyan az autó, amilyennek mindig is lennie kellett volna, s egy jó darabig most csak használni szeretném...