Ma, 48 966 közösen megtett km után új gazdájához költözött a Swift. Egy autóm sem volt még meg ennyi ideig, ezért érdekes érzések kavarognak bennem. Rossz volt látni a távolodó autót, ugyanakkor még fel sem fogtam, annyira megszoktam már, hogy itt van, hogy még most is így érzem. A döntésemnek nem volt semmi komoly oka, egyszerűen "túl racionális", ezáltal unalmas volt számomra. Anno azt írtam, hogy szeretem, de be kell látnom, hogy inkább csak leírhatatlan módon tiszteltem. Bárminemű probléma nélkül hajtottam bele kevesebb, mint két év alatt ezt a mennyiséget. A megállapodás szerint az adásvétel előtt kicseréltük a bal hátsó kerékcsapágyat is, mert annak is már jött a hangja.
Az utolsó kép. Szerintem jó helyre került...