Járműveim története

A héten megcsiszoltam, és lefújtam matt feketével a téli felniket. Nem a szépségdíjas kivitelezés, hanem a levelesen hámló rozsda felszámolása volt a cél, ami úgy néz ki, sikerült is.

Ma reggel a Punto bontása előtt sebtiben fel is szórtuk őket. A felállás a régi, immár harmadik telüket kezdik a W442-es Hankook-ok, a dizájnt pedig a tavaly vásárolt E46 dísztárcsák adják.

Valamikor a múlt hónapban beállította, azóta pedig meg is döntötte a Swift nálam töltött - rekordnak számító - idejét a BMW. Ez pedig két évet jelent (soha nem volt meg még ilyen hosszan egy autóm sem), melynek következménye, hogy műszaki vizsgára "kellett vinnem" az autót.
Természetesen sikerrel vette az akadályt, mindössze annyi derült ki, hogy az első lengéscsillapítók épp határértéken vannak (bal 40, jobb 41 százalék), tehát a hamarosan esedékes olajcsere alkalmával ezeket is muszáj leszek cserélni, melyek terveim szerint szintén Optimal-ok lesznek. Alapvetően már egy jó karban levő használati eszköz szerepét tölti be a BMW, a hobbyjármű szerepet a Punto vette át a családban, így feleslegesnek tartom ezeknél drágább alkatrészek beépítését (főleg, hogy nem is biztos, hogy jobbak). Emiatt a tavasszal saját kezűleg fogom a karosszéria apró hibáit is kezelésbe venni, mert ha netán olyan szép nem is lesz, de tudom, hogy spórolás nélkül, a lehető legjobb anyagok felhasználásával készült.
Most is hasonlóképp vélekedek, mint egy évvel ezelőtt és egyszerűen hülyeség lenne eladni (ebben az évben meg sem fordult a fejemben), mert a rengeteg külföldről behozott autó miatt alig kapnék érte valamit, arról nem is beszélve, hogy egyelőre elképzelésem sincs, mit vennék helyette...

HSMK-nál készült fotó a totalcar-on!

A futómű, ismét... Múltkor csak a négyoszloposon emeltük meg az autót, úgy hogy végig a kerekein állt. Aztán ahogy újakra cseréltük az első lengőkarok hátsó szilentjeit feltűnt, hogy kicsit húz jobbra az autó, emiatt délután rákészültünk egy laza futóműállításra, ami egy szétborított BMW-ben, és autómentes napban végződött.
Ahogy a paraliften elemelkedtek az autó kerekei a talajtól, érezhetővé vált, hogy van egy kis lógás a bal első keréknél. Diagnózis: a lengőkar belső gömbfeje kottyan. Futóművet csak hibátlan autón állítunk, így gyorsan kikerestem a programban hogy mi kell, s míg a srácok elkezdték szétbontani, el is mentem érte az alkatrészboltba.
Bár már sokszor megírtam, hogy mekkorát csalódtam a Meyle termékekben, de csak ez volt polcon, és ekkor még úgy gondoltam, hogy ma készen lesz az autó. Sajnos a lengőkar külső gömbfeje (a tengelycsonknál) nem így gondolta, és csak a flexnek engedett, idő pedig nem volt már a cserealkatrészt beszereznem. Emiatt az éjszakát emelőn tölti az autó, holnap pedig folyt.köv.

Update 2013.09.21.: Szóval ma reggel elmentem a hiányzó külső gömbfejért, és bepréseltük őket a lengőkarba.
Célszerszámot kellett ugyan készítenünk egy csapágyból, de relatíve simán mentek a dolgok, 10 óra előtt helyére is került minden, és nekiállhattunk futóművet állítani.
Ez az általában fél órás művelet negyed óra híján délig tartott, köszönhetően a reménytelenül berohadt kormánygömbfejeknek. Melegítve is két órás küzdelem volt, pedig vásárláskor állíttattam futóművet, szóval két év elég volt, hogy így összegyógyuljanak. Persze ha anno akik cserélték (már ha cserélték egyáltalán, és nem a gyáriak még mindig) bezsírozták volna, most lényegesen megkönnyítették volna a szombati fakultatív programunkat...

Ma volt időm, így sikerült megújítanom az alvázvédelmét az autónak kaucsuk alapú alvázvédővel. Első körben a lemezek találkozására koncentráltam, majd egy vékony rétegben az egész alján végigmentem. Sokkal könnyebb evvel dolgozni, mint a hagyományos bitumen alapúval, és jól is tapad a már meglevő rétegekre.

Kíváncsi voltam milyen állapotnak örvend a BMW alja, így tegnap megemeltük, hogy szemrevételezhessem.
Két helyen kell csak megújítanom az alvázvédő bevonatot (fekvőrendőr kicsit megdörzsölte), amit még a tél előtt egy szombaton meg is ejtek valami korszerű kaucsuk alapú alvázvédő felhasználásával. Ezt leszámítva nincs gond, egészséges a kaszni alja. Ha már levegőben volt az autó végignéztük a futóművet is, mégis hogy áll a "Nagykanizsa kontra E36" párbaj. Szerencsére nem lóg semmi, egyedül az első lengőkarok hátsó szilentjei voltak kirepedezve.
Tartottak még (megértük levételnél a levegős dekopírfűrésszel átvágni), de a közelgő műszaki vizsgára való tekintettel vettem egy pár új Optimal szilentet (meg amúgy is jobban alszom, ha tudom, hogy rendben van az autó), amiket ma be is szereltünk (tudom, nem egy top márka, de hátul lekopogom egyelőre hibátlanul teszik a dolgukat).
Ahogy Ed China mondaná, "nem volt egyszerű, de sikerült"...

Bár a kis Puntónak köszönhetően rendesen felpörgött a blog, a BMW-ről május eleje óta egy karaktert sem írtam. Ennek oka, hogy hála Istennek teljesen problémamentesen teszi a dolgát (összesen két dolog történt - kapott új ablaktörlőlapátokat, és lekerült róla a "316i" felirat), ami ráadásul a cabrio érkezése óta csak a hétköznapi "munkába járást" jelenti. Elsődlegesen ez az oka annak, hogy most mégis van miről írnom, ugyanis ki kellett cserélni a gyári (egyébként öt éves) BMW akkumulátort egy másikra. Már a télen is éreztem, hogy nehezen indít, de valahogy sikerült túlélnie a hidegebb időszakot, igaz egy ideje már minden második szombaton (amikor dolgoztam) töltenem kellett, és ha két napnál hosszabbra nyúlt a hétvége, érezhetően elfogyott belőle a delej. A horvátországi nyaralás egy hete alatt pedig olyannyira megadta magát, hogy már csak bebikázni lehetett a Puntóról. Ma rámértem, és a teszter is cserélendőnek írta, a 480-ból alig 85 ampert produkált.
Kollégám a tavasszal feleslegesen akkumulátort cserélt (mint utólag kiderült motorvezérlőnél vezetékszakadása volt az autónak, nem akksi gond), amit én most elkommunizáltam a BMW-be. Ez 71Ah-s, de mégis alacsonyabb, így jobban be is fér, mint a régi. Most olyan sebességgel teker az önindító, mint még soha...

Már tegnap délben hallottam egy erős kattanást a jobb oldali ablak leeresztésekor, de gondoltam csak a mellettem táskájában matató kolléganőm zörgött valamivel. Aztán a munkaidő vége előtt egy órával az ablakok lehúzásakor ismét hallatszott a kattanás, így inkább a műhelybe hajtottam, és lebontottuk az ajtókárpitot. Szét ugyan még nem akadt a szerkezet, de az egyik görgő lefelé menet kijárt a sínből, ez adta a hangot. Ma rendeltem bele egy komplett új Febi ablakemelőt, amit el is kezdtünk beépíteni, de sajnos egyelőre itt megállt a folyamat. Sajnos nem volt akkora szegecs, ami tökéletesen passzolt volna a lukakba, minek folytán az egész hóbelevanc be tud feszülni felfelé menet. Holnap folytatás, harmadnapra már talán az ajtókárpit is visszakerül...
Update 2013.05.10.: Elkészült. Jónak sajnos továbbra sem nevezném, bár ez most inkább az utángyártott alkatrész gyártási pontatlanságának tudható be. Ennek köszönhető, hogy felfelé menet lassabban működik, mint a gyári, mert ilyenkor egy nagyon picit előre tud billenni az üveg. Abszolút használható, és egyelőre marad is, de ha valami oknál fogva ismét szükségessé válik turkálni arrafelé, valószínűleg átcserélem egy bontott gyárira...

Ma megtörtént a BMW nálam töltött pályafutásának negyedik olajcseréje a múltkor vásárolt 10W-40-es Liqui Moly-val. Bekerült az új légszűrő és a difibe az új szimmeringek is. Remélhetőleg evvel megszűnik az olajszivárgás.
A rugókat visszavittem az Unixba, mondván előbb az olcsóbb verziót próbáljuk meg (hátha elég ennyi is), így csak az új vastagabb rugótányérokat tettük be. Mit mondjak, nagyon elégedett vagyok az eredménnyel, abszolút elég lett ennyi módosítás. Végre újra szintben van a hátulja, és nincs már az a "hanyattdőlt zsiguli" kinézete...