Járműveim története

Tegnapi fékcsőcsere tömény szívás volt szegény Petyának. Szétmarta a kezét a fékfolyadék, szenvedett rendesen az összegyógyult alkatrészekkel, lekéste a meccset, és mindennek fejében még mindig kerreg, csak legalább nagyságrendekkel halkabban. A lógó féltengelynek nem ilyen hangja lenne, és az nem csak fékezéskor, sőt annak is csak egy bizonyos pontján adna hangot, hanem úgy alapjában véve mindig (gyorsítás, lassítás, rázna, mint az állat). A fékcsövek mindenesetre csereérettek voltak, és a rendszer átmosása sem ártott.
Mivel minden más tekintetben hibátlan az autó, úgy döntöttem, hogy nem költök rá többet, csak ha cserélni kell benne valamit. Ez az a pont, ahol egyszerűen nem szabad rá többet költenem, mert csak elbukom! Amíg zireg zörög, de problémamentesen teszi a dolgát, addig nem bántom, elvégre ez mégsem restaurálás... :)
Felkerült az első szélvédőre egy Viky Rally Team-es matrica, a Baja Eurocarpatica-n történő könnyebb szervízparkba jutás végett, hisz 26-án irány Erdély a Sanyival. Remélem problémamentes útunk lesz...