A hét utolsó napjait a műhelyben töltötte a kisautó, hogy megejtsük rajta a halaszthatatlant. Bemelegítés gyanánt egy laza olaj-, olajszűrőcserével kezdtünk, melyet - ha minden a terveim szerint alakul - a nyaralás előtt megismétlünk.
Ahogy evvel megvoltunk, leengedtük az olajat a váltóról és nekiláttunk a bontásnak. Egyszerűsége miatt hálás konstrukció a Punto, így relatíve elég hamar földre került az egész komplett egység. Míg kollégám felrakta a vadonat új LUK kuplungszettet és kipucolta az önindítót, addig én megmostam a csereváltó házát - mert ha már cseréljük akkor tisztán tegyük fel.
Már ekkor észrevehettem volna, hogy a bontott váltó házába beletört a három tartócsavarból kettő (innen is csókoltatom a bontóst) - de sajnos csak a helyén tűnt fel, hogy valami nem kerek - így feltettük, majd másodszor is levettük, hogy átszereljük az új váltóra a régi házát. Tartottam ettől a művelettől, de logikus, ugyanakkor faék egyszerűségű ez a Fiat váltó, így még egy óra sem kellett s mehetett fel másodszor is a helyére.
Feltöltöttük friss Tutela olajjal, bekötöttük az új kilométeróra spirált, összeraktuk a futóművet, és kicseréltük a leömlő utáni kipufogótömítést. A váratlanul jó szintidőnknek köszönhetően - s mivel májusban amúgy is lejár a műszakija - nekiugrottunk az első gumifékcsövek cseréjének is. Bal oldalon kezdtünk, ahol legnagyobb meglepetésemre - kicsit melegítve ugyan - de engedett minden csavar. Persze csodáltam volna, ha ennyire zökkenőmentesen megy minden - jobb oldalon az utolsó hollandinál el is tört nyakban a fém fékcső. Péntek délután lévén szép kis sprintet vágtam, hogy gyártassak egy új darabot, de hála Istennek sikerült. Legalább már ez is új a főfékhengertől a jobb első kerékig...
Ma délelőtt megmostam és mentem vele egy apró tesztkört - forgalomból ideiglenesen ki van vonva, így csak kerülőutakon - nagyon szépen veszi a fokozatokat, és ismét sikerült egy lépést tennünk a cabrio komfortosabbá tételét illetően. Sokkal halkabb lett, egyáltalán nem kerreg és vonyít úgy, mint a régi tette...
