Úgy néz ki, hogy járatást követően sincs olajfolyás, szóval örülünk. És nem csak emiatt...
A hangtompító betétekkel sincs rossz hangja, nem fojtott el semmit abból a nyers dübörgésből, egyszerűen csak a hangerő került a még éppen elviselhető szintre. Aztán ami rendkívül felgyorsította a folyamatokat, hogy a fényezési munkálatoknak teljesen a végére értünk, és pont olyan lett minden, ahogy azt annak idején elképzeltem, vagy még annál is sokkal jobb.
Ez egy gyári, még a hetvenes évekből származó Guzzi szín, mely azóta természetesen metál lett, de ezen kívül ugyanaz a "legnano verde", ami anno volt. Amiért emellett döntöttem az eredeti citromsárga elképzelésem helyett, az az hogy brutálisan szép, ahány fényviszony, annyi színben pompázik (telefonos képek nem is adják vissza), és a forgalmi engedélyben is zöld szerepel, így megúszok egy forgalmi cserét. Természetesen nem tudtam megállni, hogy oda ne próbáljak mindent még aznap a vázra, és a hatás nem maradt el, a mai napig nem tudok betelni a látvánnyal:
Időközben visszakaptam az újra felgumizott kerekeket, így már csak csavaroznom kellett, és a hátsó traktus az elektromosság bekötését leszámítva egészen a végleges közeli állapotba került.
Pénteken végül visszakaptam a két első lengéscsillapítót is, melyekben kicserélték a szimmeringeket, kimosták, és feltöltötték friss olajjal őket. Hogy a motor eleje a gyárihoz képest kicsit lejjebb kerüljön, mintegy 30mm-rel "túltoltam" őket, majd bekerült az első kerék, a sárvédő, és rápróbáltam a kormányt is amolyan "cafe racer"-es állásban.
Ez utóbbi még egy kicsit képlékeny. Meglátjuk hogy adja ki kicsit (oldalanként durván 20-20mm-t) lerövidítve - ha kormánykapcsolókkal és minden egyéb hóbelevanccal együtt sem fog beleérni a tankba, akkor marad. Ha nem, akkor néznem kell valamit a helyére.
Addig meg csak gyönyörködök...
