Járműveim története

Sajnos egyre égetőbbé vált a hátsó futómű problémájának megoldása, így vettem próba gyanánt kettőt a legolcsóbb felső lengőkarszilentből. Amiatt is inkább így döntöttem, mert múltkor Meyléket választottam a kínálat tetejéről, de élettartamuk sajnos még csak el sem érte az egy évet. Persze kritikán aluli az utak minősége - és ez idő alatt közel 20 000km-t mentem az autóval - de azért ennél többet várnék egy "gyári minőségűnek" mondott alkatrésztől. Kíváncsi vagyok, hogy mennyivel bír kevesebbet a körülbelül harmadárú Optimal, már ha egyáltalán érvényesül a papírforma (nem bánnék valami kellemes meglepetést)...
Ma elkészült az esztergályos a cseréhez szükséges célszerszámmal is, mellyel a jövőben könnyen cserélhetővé válik a hátsó futómű eme gyenge pontja...

Tegnap változott a beltér, eladtam az M-es bőr váltógombot a szoknyákkal, a könyöktámaszt, és a DRL modult. Így visszakerült a gyári sima középkonzol, a szoknyák, és rendeltem a helyi BMW márkakereskedésből egy új alap váltógombot.
Update 2013.01.29.: Rendeltem egy gyári új váltószoknyát is az autóhoz, mert túl nagy volt a kontraszt az új váltógomb, és a régi szakadt szoknya között.
Most olyan, mint ahogy 1997 március 18-án kigördült a gyárból...

49 poszt, és kicsivel több, mint 20 000 megtett kilométer a BMW-vel a 2012-es év mérlege.Eljött az idő, hogy summázzam az idei évben történteket, mik valósultak meg a tavalyi tervekből, illetve mik a terveim a jövőre nézve.
Már az egy évvel ezelőtti Évzáróban megírt lakatolás megtörtént, bár sajnos nem pont a tervek szerint, így három menetes lett a történet. Először ugyanis január 20-án lett kész az autó. Ekkor javították a csomagtérfedelet, a jobb oldali ajtókat, színre fújták a lökhárítókat és a küszöböket, valamint került rá új külső tükör, díszléc, emblémák, és M-es diffúzor.
Aztán megújult az önindító, a hátsó ködzárófény, és leesett az első hó is. Nagyon élveztem a hátsókerekessel, szinte ki sem szálltam az autóból azon a hétvégén. Meg is lett az eredménye, szépen rügyezni kezdett a bal hátsó sárvédő.
Ezt március 8-án munkahelyemen az egyik fényező kolléga javította haveri alapon. Ennek az utolsó szóösszetételnek a későbbiekben lett még jelentősége...
Aztán egyre szebben kopogott a hátsó futómű, mígnem a bal hátsó gátló el is eresztette az olajat.. Új Sachs gátlók és Meyle szilentek felhasználásával március 21-én felújítottuk a hátsó futóművet, melyet be is állíttattam.
Tavasszal cseréltünk pollenszűrőt, és fertőtlenítettük a klímáját, mert ez 2011-ben a vásárlást követő szerviznél elmaradt.
Áprilisban lecseréltem a 17"-os felniket 15"-os Styling 6-osokra, mellyel sokkal kényelmesebb, és vezethetőbb lett az autó.
Májusban kerültek új szíjfeszítők, váltó, diffi, és motorolaj is az autóba, mely ebben a hónapban át is lépte a 220 000 km-t, és szintén ez idő tájt látszani kezdett rajta a fent már említett haveri alapon történt bal hátsó sárvédő javítás alapossága, melynek eredményeként újra hólyagosodni kezdett az alig két hónapos festés. Láttam, hogy ide alaposabb, és sokkal inkább pénz, mint a jó szándék által vezérelt beavatkozás kell, így vettem javítóívet, meg ha már úgyis benne voltunk M-es küszöböket, kilincsgumikat, és emelőbakot.
Végül júliusban zajlott a felújítás, alváz és üregvédelemmel kombinálva. Ekkor sárgítottam vissza az indexeket, és ezt követően kerültek bele a kilincsgumik és a nappali menetfény. Szintén még a nyáron kapott előre új fékcsöveket, fékfolyadékot, hátul pedig a felszabályoztatott dobokba új fékpofákat, majd az ősszel rugókat
is. Talán egyetlen tényleges probléma is ekkor jelentkezett az autóval, cserélni kellett a kormányátvezetőt, mert állandóan világított a légzsák lámpája.
Októberben ismét szerviz, olaj és szűrőkön felül kapott új kartergáz szűrőt, és oda való gumicsövet is.
Novemberben átléptük a 230 000 km-t, decemberben pedig cseréltem hátsó toronygumikat. Sajnos nem hozott megoldást így érik a felső lengőkar külső szilentjeinek cseréje, de legalább most passzolnak a gátlókhoz, mert ezek is Sachs gyártmányúak.
Egyszer hirtelen felindulásból az ősz folyamán meghirdettem az autót, de be kellett lássam, hogy ez hülyeség lenne, így egyenlőre feladtam az ilyen irányú tervekkel (tavaszig legalábbis mindenképp :) )...
Jól látható, hogy szinte már mindent kicseréltem rajta, kis híján egy új autó. Érzésre pedig jobb is némelyiknél. Tényleges problémát egész évben csak a hátsó gátló, és a kormányátvezetőben történt szakadás jelentette, a többi mind csak kötelező olajcsere, karbantartás, valamint cicoma volt. A karosszéria talán a leggyengébb pontja (mint szinte minden korabeli autónak), azon belül is a sárvédő ívek. A jobb hátsó eddig még érintetlen az enyémen, valamit biztos kezdeni kell majd ezzel is a tavasszal, és akkor elmondhatom, hogy körbeértünk a karosszérián. Ezen felül jól látszik, hogy az év végére egyre ritkábban kellett hozzányúlni, mondhatni kezd összeállni. Ebből fakadóan nem szolgálhatok már olyan nagyszabású tervekkel, mint tavaly ilyenkor (a bőrülésekről is letettem már azóta), ebben a szép állapotában szeretném megőrizni amíg nálam marad. Hogy ez időben mennyit jelent, nem tudom, de annyiból bőven ismét rendbe teszem tavasszal a tél által ejtett sebeket a karosszériáján, mint amennyiből átiratnék egy másik autót, aminél ismét kezdhetném elölről a rendbetételt...
Boldog, Eredményes, csupa jó élményekben gazdag új évet kívánok minden kedves olvasómnak!

Sajnos a nemrégiben szinte teljes felújításon átesett hátsó futómű aggasztó hangokat kezdett hallatni. Ez Nagykanizsa jelenlegi gödörhálózatán egyáltalán nem meglepő. Első körben a már cserélt szilentek valamelyikére gyanakodtam, de mivel nem gagyi alkatrészekkel történt a felújítás, a rázópadon, valamint feszítővassal mozgatva sem látszott rajtuk semmi lógás. Végül a neten jártam utána a jelenségnek, amely a hátsó "toronycsapágyakra" (érdekes név, mert csapágy még a közelében sincs, inkább toronyguminak nevezném, evvel kapcsolódik a gátló menetes része a kasznihoz) irányította figyelmem, mert ezek nem lettek anno cserélve, és tényleg berugózáskor adta a tompa koppanó hangot.
A gátlókhoz hasonlóan ezekből is Sachs márkájúakat vettem, csere durván fél óra alatt meg is volt...

Update 2012.12.23.: Sajnos nem sikerült tökéletesen orvosolnunk a problémát, továbbra is megvan az a bizonyos érdekes koppanás a futómű nagyobb berugózásakor. Most már nem tudok másra gondolni, mint hogy újra a két külső lengőkar szilent csinálja a műsort.

Több kép itt!

Pontosan ma egy éve, hogy megvan a BMW, mellyel a Suzuki után második helyre lépett a birtoklás intervallumának képzeletbeli dobogóján. Az "autóbuzéria" - amivel mindig mentegetőzök - önmagában véve se nem racionális, se nem kifizetődő, de ez egy pont olyan velem született tulajdonságom, mint a korai őszülés. Ezek ellen nem tudok (és nem is akarok) tenni, így még nagyon sok autó szerepel azon a bizonyos listán, amiket egyszer szeretnék. Ellenben hogy hülye legyek, az elkerülhető. Ezt az autót pedig már csak használni kell, gyakorlatilag kész, szinte mindene tökéletes. Szeretem azt az időszakot, amíg "épül" egy autó a kezeim között, de soha egyiket sem tudtam igazán kiélvezni. Be kell látnom, hogy ez nincs így jól. A BMW-be is már csak tankolni kell, meg olajat cserélni, sok pár éves autó elbújhat mellette műszaki állapotát tekintve. Emiatt egyenlőre nem tervezem az eladását, mert ugyanez egy másik autóval kezdődne elölről. Arról nem is beszélve, hogy amennyiért átíratnám a következőt, annyiból tavasszal bőven kijavíttathatom a tél folyamán esetlegesen megjelenő hibákat a karosszérián. Szóval úgy érzem itt az ideje annak, hogy én élvezzem ki munkám gyümölcsét, ne pedig más...

Kronológiai sorrendben megosztom itt életem első járművének, a két évig tulajdonomat képező 1969-es Simson SR4-2/1 típusú segédmotoros kerékpárom történetét. Ezek amolyan Star Wars-os módon az itt megjelent írásaim előtti zsengék, az igazi Episode One. A cikkek többsége a Simson Klub Magyarország honlapján jelentek meg, de úgy gondolom, hogy szépen sorba szedve itt lesznek a legjobb helyen. Jöjjön akkor a "pinyti retro" lassan nyolc éves írásokkal az ifjú titán (mai eszemmel inkább csak tizenéves hülyegyerek) tollából. Hosszú, ellenben rendkívül mosolyogtató lesz, azt garantálom... :)
...

Ma újra levettük a fékdobokat, mert kezdett fura, reszelő hangot adni fékezésnél, amikor megmelegedett. Meg is lett a hiba forrása, "rányalt" egy kis fémforgács és kosz keverékéből álló réteget az új pofákra. Megcsiszoltuk és alaposan kipucoltuk őket, majd ami múltkor elmaradt, új rögzítő rugókat raktunk mindenhova.

Lehet, hogy korai, de ma feltettem a téli kerekeket az új dísztárcsákkal. Nem is olyan rossz: