A tavalyi évzáró poszt óta nem született egy karakter sem a blogon, melynek elsődleges oka, hogy a testkábel csere óta köhintés nélkül teszi a dolgát a Punto így csak néhány, a működését nem befolyásoló apróságot kozmetikáztam rajta. Elsőként kapott egy garnitúra gyári dísztárcsát, ami fényéveket javított a megjelenésén.
Mivel tavaly túladtam az autóra egyáltalán nem passzoló alufelniken, vettem még egy garnitúra lemezfelnit, melyre két maradék garnitúrából válogattam össze négy még használható Hankook nyári gumit. Nem mondom, hogy evvel kell majd pályanapokra járni, de a hétköznapi, túlnyomórészt városi jövés-menéshez még tökéletesen megfelelnek.
Valamikor még februárban sikerült elhagyni a bal külső tükörszár már amúgy is ragasztgatott műanyag burkolatát, amit - szerencsére filléres tétel - egy utángyártott darabbal pótoltam.
Aztán amolyan megelőző jelleggel kicseréltük a fiatalabb JTD-kben használt, porladásra hajlamos Bosch injektor csatlakozókat a régi, masszívabb és tartósabb fajtára. Hibát ugyan még nem produkáltak, de a négyből kettő már elég esetlegesen volt a helyén, így mindenképp jó döntés volt kiváltani őket.
Ahogy jött a tavasz, felkerültek a fenti kerekek, és megejtettem az esedékes szervizét az autónak, melynek keretén belül kapott új olajat, olajszűrőt, légszűrőt, üzemanyagszűrőt, pollenszűrőt, és egy új sapkát a kiegyenlítőtartályra.
Aztán március végén ráncbaszedtem a tél által megcsócsált küszöböket az Alfáéhoz hasonlatos módon: csiszolás, Brunox, rozsdagátló alapozó, ahol kellett üvegszálas kitt, majd alvázvédő, fekete rozsdagátló festék, és még egy réteg alvázvédő.
Végül mielőtt visszakerültek a gumidugók, alaposan kifújtam a küszöböket üregvédő spray-vel, ahonnan pedig a javítgatások miatt már amúgy is hiányzott a lyuk, fúrtam újat. Erős a gyanúm, hogy azért mentek ennyire tönkre ezek a részek, mert a foltozgatások alkalmával anno teljesen lezárták alulról a karosszériát, így ezek az üregek fel tudtak telni porral, sárral, vízzel.
A lakatos - bár nem jósnő - amúgy is csak pár évet adott nekik, de így remélhetőleg már tudják is tartani ezt az "ütemtervet". Az, hogy ez még nálunk fog-e bekövetkezni, arra nem tudok választ adni, mert lassan egy hónapja a garázsban pihen a kisautó, és egyáltalán nem azért, mert működésképtelen lenne, hanem mert van másik. Hogy helyette, vagy mellette, az még a jövő zenéje, mindenesetre nem akarok semmit sem úgy elkapkodni, mint tavaly az Alfa eladásakor, de ez majd egy másik bejegyzés témája lesz...
