2015-ben még a "Punto váltókkal történt kanosszajárással" együtt is - ami három elég hosszú bejegyzésben, és két "update"-ben manifesztálódott - csak harmincöt poszt született, melyből kettőben az új jövevény, a MINI került főszerepbe. Jobban belegondolva ez azt is jelenthetné, hogy kezdi kiforrni magát a technika, de találgatások helyett beszéljenek a tények, nézzük szépen sorjában mi is történt a pinyti-féle kalandparkban 2015-ben:
A közlekedő edény - BMW E39 528iA
Tulajdonképp már az év elején túlestem vele a legnagyobb szíváson, hisz kicseréltem a régi fűtőradiátort egy gyári új darabra. Azóta hibátlan a fűtés, s nincs fagyállószag sem az utastérben, de az eltelt cirka egy év még nem volt elég arra, hogy megszépítse az evvel kapcsolatos emlékeimet. Január végén vettem bontóból egy egyberészes kartámaszt meg pár apróságot, februárban pedig kerítettem rá egy utángyártott motorvédő burkolatot. Következő hónapban aktuálissá vált az olajcsere, melyben szakítva az eddigi hagyományokkal nem Liqui Moly, hanem 5W-40-es Mobil Super 3000 került a motorba egy MANN olajszűrő társaságában. Ekkor 375 000 km környékén jártunk. Tavasszal gondolván úgyis megtartom még egy darabig, lefóliáztattam B-oszloptól hátrafelé az üvegeit, majd egy hétre rá meg kellett írnom az első olyan bejegyzést is, melyben egy nem várt meghibásodás szerepelt - eldurrant ugyanis a hengerfejről a szívósorra menő vízcső. Történt mindez pénteken, új csövet a közelgő munka ünnepe miatt pedig már csak hétfőre tudtam szerezni, így a hétvégén nélkülöznöm kellett az autót. Május elején szokásomhoz híven kicseréltem a pollenszűrőt, s kifertőtlenítettem a klímát, majd a hónap végén kapott egy kis olajfrissítést az automata váltó is. Júniusban belekerült a 380 ezredik kilométer is az autóba, majd egy dugulás miatt kicseréltem (mint utólag kiderült, hogy tök feleslegesen) mindkét ablakmosó szivattyút, s megfékezve a kezdődő kopogást, kapott új első stabpálcákat is. A nyarat tulajdonképp a Punto váltókkal való szívás árnyékában amolyan hű háttérmunkásként szolgálta végig, így jutalomként vettem rá egy új hőmérséklet érzékelőt (akárcsak a szivattyúk esetében aztán kiderült, hogy ezt is feleslegesen, mert csak a csatlakozó volt kontakthibás - de legalább most már ez is új), majd kicsit rendbeszedtem a lámpáit, s kicseréltem a régi szakadt csomagtérnyitóját. Szeptemberben elértük a 385 000 km-t, s kicseréltettem az ekkorra már meglehetősen szivárgó olajszűrőház tömítést, lecseréltem az olajat, s vettem bele egy új MANN levegőszűrőt is. Novemberben gondoltam meglepem még egy új első xenon szintszabályzóval, majd a rendszeres havi ajándékok láttán vérszemet kapva elkényeztetett fruskaként kikövetelte magának a törődést decemberre is két új hátsó lengéscsillapító és két lengőkar formájában. Tulajdonképp a vízcső cseréje mellett ez volt idén a másik nem várt kiadás - bár ha teljesen őszinte akarok lenni, tudtam a gátlók gyengélkedéséről, de bíztam benne, hogy kibírják még a jövő szeptemberben esedékes műszaki vizsgáig - a többi csak a szükséges olajcserék, valamint apróbb a használatot nem befolyásoló pepecselések voltak, mint például december végén egy kontakthiba javítása a benzintankban, hogy végre ismét pontosan jelezze a szintet a mutató. Tervem vele kapcsolatban a jövőre nézve leginkább az, hogy hasonlóan kevés meghibásodással üzemeljen, s pörögjenek bele a kilométerek, amihez óhatatlanul is törődni kell egy ilyen ma-holnap húsz éves BMW-vel. A motorból továbbra is szivárog itt-ott az olaj - bár koránt sem olyan mértékben, mint az olajszűrőház tömítés cseréje előtt - mely engem személy szerint zavar. Ahhoz hogy tökéletesen megoldjuk ezt a problémát - és minden elöregedett tömítést cserélni tudjunk - ki kéne emelni a blokkot az autóból (ehhez még próbálom magamba sulykolni a kellő lelkesedést). Aztán nagyon szeretném a váltót Papp Tamásnál mélyrehatóan leszervizeltetni, mert az általunk is végzett egyszerű olaj + szűrőcsere csak elég felületes dolog. Millió helyen felgyűlhet a kosz, kophatnak alkatrészek, melyeket időben cserélve talán megelőzhető egy gazdasági totálkárral is felérő váltófelújítás. S lassan a kasznival is kéne valami hozzáértő embernek foglalkozni, mert bár az általam javított részek még tartják magukat, de szeretném, hogy ha végre minden összeáll, akkor ez is szépen meg lenne csinálva.
A majdnem tökéletes - Fiat Punto Cabrio
A tavasz közeledtével elkezdtem újra foglalkozni az autóval, mely teljes mértékben a kezdetektől fogva jelenlevő leállások és alapjárati gondok végleges és szakszerű megoldásának keresését takarta. Első körben az injektorok ultrahangos tisztításával, majd a szívócsőnyomás érzékelő cseréjével próbálkoztam, de sajnos érdemi javulás nélkül. Februárban kapott friss olajat, új gumifékcsöveket, és LUK kuplungszettet az első évben felszerelt UNIX-os (Westlake) szar helyett. Lekerült róla az a váltó, amivel vettük, s felkerült az első bontott darab. Nagyon szépen vette a sebességeket, egyáltalán nem kerregett és vonyított úgy, mint a régi tette. Ekkortájt vettem hozzá négy gyári alufelnit szinte alig használt Firestone nyárigumikkal, s végre fény derült a megállásokat okozó jeladó hibájára is. Ha már műszakilag szinte hibátlan állapotba került az autó, a karosszériát illetően is orvosoltunk néhány apró szépséghibát, s "ha már lúd, legyen kövér" alapon lefestettem a lökhárítókat is. Nagyon kellett ez, egész más lett tőle az autó - szinte már bánom, hogy egyáltalán eddig halogattam a dolgot. Májusban műszaki vizsga, és egy kis fékjavítás következett, majd vettem egy garnitúra Punto GT fékszettet, mert ha megmarad, úgy távlati tervem, hogy kiváltom a hátsó dobfékeket tárcsára. Júliusban elértük a 25 000 km-t, s megjártuk a pokol legmélyebb bugyrait is a sebességváltót illetően. Annyi pozitívumot azért ki tudok emelni ebből a több hetes gang-bang partyból, hogy sikerült megtalálni az eddigi nem túl acélos (épp kicsit 13V felett) töltésnek az okát is, egy erősen erodált kábel személyében, melyet teljes hosszában újra cseréltünk. Nyaralás előtt még kapott friss Selenia olajat, s a kalandos indulás ellenére hála Istennek bárminemű műszaki probléma nélkül teljesítette a mintegy 2 200 km-es etapot. November elsejétől ismét ideiglenesen kivonattam forgalomból, azóta a garázsban pihen. Jövőre vonatkozó tervem már nincs túl sok a cabriot illetően, jelenleg aktív a hirdetése a használtautós portálon. Aztán ha nem megy el szezonkezdetig, akkor felkerül a GT fékrendszer, s esetleg egy új kormánykerék sem volna rossz a régi helyett...
