Januárban ismét felerősödött a kuplungozást követően megjelenő kopogás a bal első futómű irányából. Lógást újfent nem találtunk, de kollégámnak feltűnt, hogy olajos a lengéscsillapító a porvédő környékén. Tapasztaltam már ilyet az előző munkahelyemen, hogy a szemlére érkező jármű lengéscsillapítója akkor pisilt maga alá, amikor az teljesen kirugózva lógott az emelőn, így - főleg, hogy kuplungozás közben ez is vagy fél napig a levegőben volt - az esélye ennek is megvolt. Ettől függetlenül hittem is meg nem is. Mivel cseréltem már feleslegesen lengéscsillapítót, így igazi szakbarbár módjára csak egy darabot rendeltem, abból is a lehető legolcsóbbat.
Annyi engedményt tettem, hogy vettem mellé egy Febi toronycsapágyat is - gondolván a balosnak sem lehet már túl sok hátra - majd egyik este kicseréltük őket. Amikor már kint volt a régi, tudtam jó nyomon vagyunk, elképesztő lógása volt már, s nyilván emiatt kopogott is becsülettel.
A futómű elcsendesedett, a foglalkozás elérte célját, s így "féloldalasan" használom a mai napig, mert ahogy MHV Tomi is sokszor megmondta már: a jól működő ideiglenes megoldások véglegesek. Legfeljebb ha a novemberi műszakin túl nagy lesz az eltérés, kap egy újat jobb oldalra is. Aztán februárban vettünk egy Fiestát, mellyel pár hétig jártam, de be kellett lássam, hogy attól mert a napi városi jövés-menés megoldható vele az még nem feltétlenül lesz kellemes is, így - mivel fájt benne a derekam - hamar visszaültünk a Seatba. Áprilisban fel is tűnt, hogy hideg reggeleken ismét nehezen kapja el a fonalat valamelyik henger, és városban a hőfokmutató sem éri el a 90-es osztást. Előbbit a 3-as henger izzítógyertyája, utóbbit pedig a termosztát hibája okozta.
Kicseréltük mindkettőt, azóta ilyen szempontból is újra minden a régi. Ahogy eljött az első melegebb tavaszi nap, ismét feltűnt, hogy a klíma automata üzemmódban meglehetősen hamar visszavesz a teljesítményéből, holott az utastér hőmérséklete bőven indokolná az intenzívebb hűtést. Mivel nem túl bonyolult dolog, így cseréltem a napfény érzékelőt, de sajnos nem változtatott a jelenségen, így be kell lássam, hogy konstrukciós hibával állunk szemben.
A belső hőmérséklet érzékelő (nem az amiket tavaly már cseréltem) ugyanis a klímapanelen, a ventillátort szabályzó gombok közt van, alig pár centire a középső légbefúvó nyílásoktól. Automata állásban viszont fejre kezdi tolni a hideg levegőt, emiatt a műszerfal ezen része - benne a hőmérséklet érzékelővel - pillanatok alatt lehűl, s elkezdi visszavenni a befújt levegő mennyiségét, és emelni annak hőmérsékletét, annak ellenére, hogy a kabin többi részén még továbbra is tikkadt szöcskenyájak legelésznek. Azóta klíma használata esetén az automata állás ellenére is fixálom a levegő irányát, hogy csak a szélvédőre és a lábtérbe fújjon, így nem hűti le idő előtt az érzékelőt, ezáltal nem veri át magát a rendszer.
A napokban elérkezett az aktuális szemle ideje is, kapott új levegő, pollen, üzemanyag, és olajszűrőt, friss olajat, valamint kifertőtlenítettem a klímáját. Ezeket leszámítva hála Istennek olyan észrevétlenül teszi a dolgát, hogy nagyon nincs miről írjak, és ez jó. A Fiesta időközben ahogy jött, úgy ment, édesanyámnak nem nyerte el tetszését, így a napokban eladtuk, s maradt csak a Toledo, mint mindenes családi transzportációs eszköz.
Sok szempontból meg is felel az autózás irányába támasztott igényeinknek, emiatt elkezdtem hosszabb távra tervezni vele, mint családi autó. Mindemellett pedig tényleg megbízhatóan szolgál, hisz a 
Aztán még szintén a nyári melegben feltűnt, hogy bár maga a klíma "LO" állásban sarkvidéki hideget tud fújni, de automata üzemmódban pár perc után visszaveszi ventillátor sebességét, és a befúvott levegő hőmérsékletét is elkezdi emelni, holott az utastér hőmérséklete még mindig egy finn szaunáéval vetekszik. Valamiféle vezérlés gondot gyanítottam a háttérben, így kicseréltem a jobb és bal oldali belső hőmérséklet érzékelőket a műszerfalban.
Elhelyezkedésükből már levontam a következtetést, hogy ez igazán tökéletes soha nem lehet, mert a forró beltéri műanyagokról visszasugárzó hővel nem tud számolni a rendszer, de valamit javult a helyzet, mert a cserét követően lényegesen hosszabban működtette a ventillátort maximumhoz közeli fordulatszámon, mint előtte. Aztán ha már úgyis hosszabb távra számolunk vele, elhatároztam, hogy kicsit TMK-zunk a motortérben. Bár a napi használatot egyik hibája sem befolyásolta (még), akadt pár tétel azon a bizonyos listán, melyeket szerettem volna kipipálni, így az amúgy is esedékes 
Sajnos anno a 
Variáltam némi PD elem cserével is, de az maradt a benne levő gyári, mert így 200 000 km után is jobb korrekciós értékeik voltak, mint a felújított daraboknak, emiatt ezek csak új O-gyűrű készletet és egy ultrahangos tisztítást kaptak.
Szétszedve az is látszott, hogy a vezérműtengely még hibátlan, de a hidrotőkék közül négyen már voltak kezdődő kopásnyomok, ezért azokat is újakra cseréltük. Amin viszont meglepődtem, hogy a vezérműtengely alsó csapágyai közül kettő már bronzig kopott, így nem volt kérdéses, hogy ezeknek is új állja a helyét.
A műveletet még megspékeltük egy új Bosch légtömegmérővel, és némi szoftveres optimalizálással (ha már úgyis ennyire rendbe lett téve a mechanika), hogy végre vállalható legyen menetteljesítmény szempontjából is az autó.
Ha marad legalább ilyen problémamentes, mint az eddigi másfél évben - nem beszélve arról, ha eközben a másik álmunkat is meg tudjuk valósítani - akkor ha szeretni nem is, de megbánni biztosan nem fogom a Seat-tal töltött éveket...