Járműveim története

A napokban kétszer is kiégett a jobb első tompítottam. Persze nem ugyanaz, először amit még tavaly vettem, utána pedig a már használt tartalék izzóm is. Nem volt más megoldás, vennem kellett új izzókat. Ismét emelt fényerejűt kerestem, s próbáltam a legnagyobb névleges teljesítményűt választani. Így kötöttem ki végül a Tungsram Megalight Ultra fantázianévre hallgató, immár 90% pluszt biztosító égők mellett. Ma este értem haza Sopronból, és egyáltalán nem rosszak, jó döntés volt...
Végre sikerült megvalósítanom régi tervem, és a gyári fejegységet is egy újabb, mp3-at is lejátszani képes, ezüst előlapos darabra cseréltem. Jó, hogy végre ezt is tudja, s nem utolsó sorban sokat dob az új dekor a beltéren...
Sajnos nem sikerült elkapnom a pillanatot, de szeptember elején átlépte az óra a 30 000km-t is...

Tegnap megtörtént az olaj, szűrők, féktárcsák, és fékbetétek cseréje, a már múltkor beszerzett alkatrészekből. Remélem ezt is újabb, 10 000 probléma és eseménymentes kilométer fogja követni a következő olajcseréig. Nem tudok hinni a túlzottan kitolt periódusokban (Van ahol 30 000 km, ami inkább csak tervezett avultatás...). Ugyanakkor lecseréltem az ablaktörlőlapátokat elöl a már jól bevált kínai aeroblade utánzatokra, hátra pedig ismét vágtam gumit. Így a legköltséghatékonyabb, mert egy szett Bosch, vagy Valeo árán ezekből veszek három párat, és a márkásak sem bírják sokkal tovább, sőt...
  Már nem tetszett a dupla OBI-s vég. Nem saválló volt, így azon felül, hogy áramlástanilag sem egy nyerő forma, még a rozsda is megette. Vettem a helyére egy ferdén vágott Paragi (akárcsak a sportdob volt) saválló véget. Sokkal szolidabb, de mégis jól mutat. És végre csend van az autóban...

Folyamatosan pörögnek a kilométerek az autóba, bár júliusban a nyári szünet miatt csak 1400-zal bővült a számuk a megszokott havi átlag 2500 helyett. Teszi mindezt különösebb problémák nélkül, így ismét csak arról számolhatok be, hogy lassan elérkezik a márciusban már említett nagyobb szerviz ideje. Tulajdonképp semmi különös, csak a szűrőkön, és az olajon felül cserélni kell a féktárcsákat, és a betéteket is. Tegnap megrendeltem, ma ide is ért az alkatrészkupac a már jól bevált helyről. A betétek, és a tárcsák ugyan nem gyáriak, de mind japán. Előbbi Nippon, utóbbi JC gyártmányú. Emiatt mertem csak megvenni őket, mert köztudottan rossz híre van a többi, hazai autósboltokban kapható, utángyártott Suzuki fékalkatrészeknek. Télre pollenszűrőből is az olcsóbb, sima papír kerül bele, ebből is tökéletesen megfelel az utángyártott. Tavasszal úgyis ismét aktívszenesre cserélem.

Update 2010.08.09.: Gábor barátom tanácsát megfogadva nem a megmaradt 1,5 liter 5W-40-es Valvoline Synpower-hez vettem három litert, hisz alapvetően nem ez a fajta olaj való bele, és nagyon drága is. Így az egyik legjobb ár-érték arányú, szélesebb tartományban is megfelelő kenést biztosító 5W-30-as Elf Evolution SXR-re esett a választásom. Ebből négy liter olcsóbb volt, mint a Valvoline-ből három, és ez egy üzemanyag takarékos olaj, arról nem is beszélve, hogy az 5W-30 szerepel a gyári ajánlásban az 5W-40-nel ellentétben. Most már tényleg minden megvan ami a szervizhez kell...

Új rekord született, több szempontból is. Konkrétan még egy autóm sem volt meg egy évnél tovább, a Szuzit viszont június 26-án múlott egy éve, hogy megvettem. És egy év alatt még egy autómmal sem mentem ennyit, számszerűen 26 466 km van mögöttünk, bárminemű komolyabb meghibásodás nélkül...

Ennek örömére gondoltam meglepem magam, és autómat egyaránt egy futóműállítással, ugyanis a kormány középállása már vásárlás óta nem volt meg. Nem húzott félre, a gumikat sem ette, egyszerűen csak egy kicsit balosan kellett tartani a kormányt ahhoz, hogy egyenesen menjen. El is mentem a Formula 3000-hez Nagykanizsán.
Rituálé, állítgatás, fizetés, próba, ugyanolyan. Na akkor elölről...
Rituálé, állítgatás, próba, még mindig szar...
Na álljunk neki harmadszor is: rituálé, állítgatás, próba, most meg már jobbra áll. Srác szerint használjam így, mert már majdnem jó, látszott, hogy már neki sincs kedve újra nekiállni. Mondjuk nem is hagytam volna, hogy többet kísérletezzenek az autómon, irány a Bosch szerviz. Elsőre, tipp topp beállították. Jól tettem, hogy oda vittem, illetve, hogy újra állíttattam, mert annyira rosszul sikerült az első helyen, hogy azzal a széttartással ette volna a gumikat (hogy az akkor már jobbra álló kormánykereket ne is említsem). Megspórolhattam volna 4 500Ft-ot, ha elsőre a jó helyre viszem az autót. Tanulópénz kipiálva...

Ma 9-re voltam hivatalos Letenyére, ahol mintegy röpke két óra alatt helyükre is kerültek a dolgok. A komplett Swift Sport futómű, és a toronymerevítő is. Olyannyira brutálisan jó lett tőle az autó, hogy enyhíti valamelyest rossz szájízemet, melyet a futómű körül kialakult herce-hurca okozott. Hihetetlen közvetlen, és sportos, ugyanakkor egyáltalán nem használhatatlanul alacsony. Egyszerűen tökéletes...

Úgy néz ki, lezárult, The End, mehet a szereplőlista. Hogy a jó diadalmaskodott-e, vagy hogy egyáltalán happy end lett-e a vége, arról korai lenne még bármit is írni. Az én kis passiómat a sportfutóművel, és a Botek nevezetű MySwift-Team userrel viszont mindenképp szeretném közhírré tenni. Nem mondom, hogy akkora tanulsága lenne a dolognak, hisz bárkivel előfordulhat az ilyen internetes vásárlások során, amiért viszont mégis böki a csőröm, hogy nem keveset vásároltam eddig ily módon (és fogok is), de mégis most jártam először ilyen szerencsétlenül. Kezdődött az egész azzal, hogy megvettem a MOMO felniket az autóra. Tetszett, főleg, hogy másokból is hasonló reakciót váltott ki, csak szinte kivétel nélkül mindenki hozzátette, hogy "már csak az ültetés hiányzik..." Eleinte meg sem akartam hallani, de végül újfent azon kaptam magam, hogy nekem a Swift Sport futóműve kell az autó alá. Rugó csere-berével nem akartam bohóckodni, komplett futómű kell gátlókkal rugókkal, vagy semmi. Felviharzottam a MySwift-Team fórumára, és privát üzenetben megkérdeztem Botek-et, hogy van-e neki eladó szettje, és milyen árban, hisz ő szokott ilyet hirdetni. Érkezett is a válasz, hogy jelenleg sajnos nincs. Megkérdeztem, hogy mikorra várható, mire meglepő módon azt a választ kaptam, hogy baromi nagy mázlista vagyok, hisz pont most lett neki egy szett. Örültem, mint majom a farkának, utaltam is a pénzt, pár napra rá pedig meg is érkezett a csomag. Kint a garázsban elkezdtem pucolgatni az alkatrészeket, amikor feltűnt, hogy a bal első gátló nem Monroe, hanem Tokico gyártmány. Rögtön telefon Botek-nek, hogy jó-e ez így, mert szerintem nem, mire azt felelte, hogy természetesen jó az, nyugodtan tetessem be, a különbség, hogy az egyik japán, a másik európai Swiftből való. Letárgyaltam az időpontot Letenyén, s végül a szétborított autó mellett kellett rádöbbennem, hogy az a Tokico bizony nem Sport, hanem gyári gátló, gyári, azaz hosszabb rugóval. Ez a garázsban nem tűnhetett fel, mert össze voltak húzva, úgy nem látszott a különbség a kettő között. Így utólag a fényképet nézve azért feltűnhetett volna, de Botek megnyugtatott, hogy jó az, én pedig hittem neki, ami 4 000Ft munkadíjba és az útiköltségembe került.
Újabb telefon, amiből kiderült, hogy ő is úgy egy sráctól szerzi a cuccokat, de majd rákérdez nála, mert biztos ő keverte el, és küldenek nekem helyette egy megfelelő darabot. Történt ez 2010. április 9-én. Aztán csak nem történt semmi, eleinte csak hetente maximum kétszer, de ahogy telt az idő végén már naponta hívogattam... Közben elég fura dolgok történtek, egyszer csak törölte a regisztrációját az oldalról, majd tönkrement a telefonja, amiből elveszett minden szám. Egy este nagy nehezen megadta a másik srác számát, hogy kérdezzem meg én tőle, hogy mégis mi a helyzet, érdemes-e várnom. A srác homlokegyenest más verziót adott elő a történtekről, és Botek nyakába varrta az egészet, miszerint ő mondta neki, hogy csak a két hátsót és a jobb elsőt tudja hozzá adni, a nem belevaló cuccot már Botek csapta a csomaghoz. Lényeg a lényeg, hogy két héten belül biztos nem tud szerezni. Ekkor már bőven május volt, a pénzem pedig továbbra is 3/4 futóműben állt. Mit mondjak nem volt túl felvillanyozó ez a tudat. Persze még mindig hívogattam, mire kaptam egy ajánlatot, hogy ha azon a héten a hétvégéig nem tud keríteni cuccot, úgy visszaadják az árát. Mondanom sem kell, hogy kerített. Pontosabban nem, hanem azt mondta, hogy egy héten belül hoznak bontani Swift Sportot Németországból, és abból megkapom a bal elsőt. Nagy nehezen kisírtam, hogy akkor már had kapjam meg mindkettőt, ő pedig nagy kegyesen beleegyezett, azzal a feltétellel, hogy én visszaküldöm neki a két felemás alkatrészt, ami ekkor már másfél hónapja nálam volt (remélem érződik, hogy még ekkor is ő szabta a feltételeket). Még aznap postáztam a cuccot, ám az autó csak nem akart megérkezni. Ekkor betelt a pohár, és írtam neki egy üzenetet az ominózus oldalon, hogy ha következő nap estig nem lesz meg az alkatrész, és nem jelentkezik (mert kivétel nélkül végig én kerestem, sokszor volt, hogy azt mondta megkérdez valamit, de soha nem hívott vissza), akkor postázom a még nálam levő két hátsót is, és maradéktalanul utalja vissza a pénzem a megadott számlaszámra. Érdekes módon ekkor meglett a cucc, ami végül ma, 2010 június 1-én ide is ért. A dolog pikantériája, és a pofátlanság csúcsa, hogy 2 780Ft-ot még nekem kellett fizetnem a postaköltségért. Gondolom túl naiv vagyok, hogy azt hittem, ha én saját költségemen visszaküldtem a két felemás első gátlót, akkor ő is majd saját költségén leküldi nekem a két megfelelőt, azok után, hogy durván KÉT hónapot kellett várnom rá...

Rég nem írtam már, és ez sem lesz az a kimondottan világmegváltó poszt. Sajnos "szopóágra" került a sportfutómű projekt, így arról inkább majd csak akkor írnék, ha rendeződik a dolog. Ígéretek vannak, szóval akár még a napokban születhet írás arról is, de a lassan két hónapnyi hitegetés után már azt sem hiszem el amit kérdeznek...
Ami miatt mégis írok, hogy egy másik forrásból sikerült szereznem, pontosabban elcserélnem a régi típusú hátsólámpáimat egy pár újabb, facelift utáni fajtára. Sokkal jobban tetszik ezzel...

Persze ha még csak nyikorgott volna. Attól is falra másznék, de sajnos melegedett is, nem kicsit... Szaga hála Istennek még nem volt, de a dobhoz puszta kézzel már nem lehetett volna hozzáérni. Vasárnap délután volt a legrosszabb, négyen ültünk az autóban, hamarabb elérte azt a hőfokot, emiatt alacsony sebességnél mintha kenetlen talicskakerék lett volna hátul. Tisztába vagyok vele, hogy legkésőbb a nyár végén cserélnem kell elöl a betéteket és a tárcsákat is, de úgy gondoltam, hogy hátul a dobnak gond nélkül el kell még mennie, nem is keveset. És végül igazam is lett, mert tegnap este szétvették, és bőven van még rajta anyag. Akkor mi okozta a problémát? Először kézifékkötélre gyanakodtak, de azért csak belenéztek a dobba. Szerencse, mert potyára vettem volna bovdent. Abban ugyan nem tévedtek, hogy a kéziféknek van köze az egészhez, mert a sok fékportól a kézifék "kallantyú" nehezn járt, szorult, és nem állt vissza eredeti helyére, így a pofák egy kicsit mindig nyitva voltak.
Szétakasztották, kitisztították féktisztítóval, és megkenték WD-40-nel. Tökéletes lett, soha nem forgott még ilyen könnyen a kereke, és hála Istennek semmi alkatrészre sem volt szükség, csak egy kis tisztogatásra, és járatásra. Ez volt az első "hibája", már ha lehet ezt egyáltalán annak nevezni 21 000 km alatt...

Pár nap híján tíz hónap alatt...

Igen, vannak terveim a Swifttel, bár megfogadtam, hogy erre nem költök annyit. Mindenesetre bohóctuningot többet nem csinálok, így csakis és kizárólag funkcióval bíró fejlesztéseket fogok eszközölni. Legelső körben, remélhetőleg már a jövő héten bekerül az autó alá a komplett Swift Sport futómű, mely magában foglalja a négy Monroe gátlót, és a négy rugót. Ezzel mintegy 3 centivel alacsonyabb, de sokkal keményebb és jobb lesz.
 
Update 2010.04.07.: Megjött a futómű. Péntek reggel viszem Letenyére, és helyükre kerülnek a dolgok...