Nos az úgy volt, hogy tulajdonképp nem is akartam autót venni. Pontosabban egy hajszállal sem jobban, mint bármely átlagos hétköznap, hisz kattantságomból kifolyólag szinte a napi rutinom része a hasznaltauto.hu, s azon belül is a környékbeli hirdetések böngészése - gondolván hátha szembejön egyszer a tuti vétel. S szembe is jött egy márciusi estén - legalábbis ekkor még azt hittem, de ezt lejjebb majd bővebben is kifejtem - így hirtelen felindulásból vettem egy 5P2-es Seat Toledót. Igen, azt aminek olyan ronda a hátulja, bár ahogy telik az idő, sokkal inkább látom ebben a fantáziát, mintsem az Altea XL ötlettelen hátsó traktusában. Meg hát ezt is az a Walter Da Silva rajzolta, aki az eredeti 156-ost (jól példázza, hogy neki sem lehet mindig jó napja...), így bele tudok magyarázni némi szentimentális kapcsot is a választásba, miszerint szegről végre egy tőről fakad egykori hőn imádott Alfámmal.
Új korától magyar, követhető előéletű autó, minden elvégzett karbantartás számlával igazolva (vezérlés, kuplung kettőstömegű, s elmondás alapján a hajtókarcsapágyak is cserélve), teljes polír, újszerű hibátlan beltér. Nem, ez most nem a hirdetés szövege, hanem az autó valós állapota címszavakba szedve, így tulajdonképp csak egyetlen dolgot próbáltunk ki azon a márciusi délutánon, hogy a gyerek rendesen kilát-e az ablakon. Az átlagon felüli esztétikai állapot miatt a próbaút kimerült egy rövid, pár kilométeres körben (utólag ez hiba volt, hisz márciusban még nem volt meleg, így ez alatt nem tudott átmelegedni a hajtáslánc).
Használatba véve viszont feltűnt, hogy melegen, 2000-es fordulat környékén (és felette is) furcsa, kinyomócsapágy szerű fémes, súrlódó hang hallható a kuplung kinyomása közben (leginkább a pedálút alsó harmadában), melyet finom rezonancia formájában a pedálon is érezni. Vissza is vittem a kereskedésbe, ahol kicseréltettem az amúgy tényleg alig pár ezer km-t futott kettőstömegű szettet egy Valeo átalakító készletre, és elvégeztettem az esedékes olaj, olajszűrő, üzemanyagszűrő, levegőszűrő, pollenszűrő cserét is az autón.
A hang és rezgés sajnos maradt, így kollégám ismét levette a váltót, de a jelenségre utaló nyomot ő sem talált, így feltett egy másik, bontott váltót. Mivel avval is ugyanolyan volt, így arra gondoltunk, hogy hátha maga a főtengely mozdul túl nagyot tengely irányban: kapott új szett támcsapágyat, és Motul olajat. Végül itt adtam fel a dolgot, s fogadtam meg a szerelők tanácsát, miszerint bajt biztos nem okoz, szarjam le, és használjam így (tízből nyolc ember talán észre sem venné, de nekem már nagyon rááll a fülem).
Szintén a fenti kollégámtól kaptam egy garnitúra lemezfelnit, amit eredetileg téli szettnek szántam a 17-es disco felnik mellé, ám a peres gumik olyannyira tönkrevágták a menetkomfortját az autónak (hiába na, változnak a preferenciák, ha az embernek családja van), hogy egy gyors festést követően felrakattam rájuk a Grande Puntóhoz vásárolt második szett lemezfelniről megmaradt 195/65R15-ös nyárigumikat, s nagyon igényes Bárdis dísztárcsák társaságában nyugdíjazták az aluszettet. 
Aztán a kezdődő kopogást megszüntetendő, kapott két új stabpálcát hátra, valamint lefejtettük a már megroggyant külső héjat a hátsó kipufogódobról, amit "nagyon igényesen" le is fújtam hőálló ezüst festékkel.
A sors furcsa fintora, hogy szisztematikusan pont azoktól a dolgoktól megszabadítva vált számunkra egyre használhatóbbá az autó, amik a vásárlás során még figyelemfelkeltő tényezők voltak, úgy mint a gyári 17-es alufelnik új gumikkal, valamint az érintetlen gyári beltér. Végül ez utóbbin is változtattam, hisz 2021-ben rohadtul nem életszerű mp3 cd-ket írni, az aux csatlakozás pedig sohasem volt a kedvencem, így megkapta a Toledo is a Mini-ből a 156-osba, onnan pedig a Puntóba átmentett jól bevált Kenwood fejegységet.
Nem a legszebb, de van USB, relatíve jól is szól, mert elég aprólékosan lehet a hangzást állítani (vágási frekvenciák stb.), és lett egy új tárolórekesz a telefonomnak is - kell ennél több?
Kétség nem fér hozzá, hogy valami ilyesmi jármű a tökéletes válasz a jelenlegi igényeinkre, s bízom benne, hogy a relatíve alacsony futásteljesítménye, és az általánosan vett, már már újszerű állapota miatt a lehető legkevesebb ráfordítással a lehető legtöbb kilométert tudjuk megtenni vele. Hogy szeretem-e? A fent említett hang frekvenciája folyton ott táncol az idegszálaimon, hiába a leszarom tabletta, a PDTDI motor az eddig használt JTD-khez, valamint a BMW M47TUD20-hoz képest is egy kulturálatlan traktor, ami gyenge, kelletlen, s produkálja mindezt meglepően magas, közel 7 literes átlagfogyasztás mellett. Hiába akarta a VW a konszern Alfájává tenni a spanyol márkát, Golf V alapokon összelegózva nem lehet érzelmekre ható autót gyártani. Ugyanakkor számunkra pont tökéletes a mérete, a beltere, a tárolórekeszek száma, s - bár most elég bénán néz ki - már rugózás szempontjából is megfelelő.
A beltérből hiányoznak a gusztustalanul öregedő gumírozott bevonatú kapcsolók, van helyettük a sportosság jegyében kályhaezüst meg kamukarbon. Újonnan ezek "prolibb" hatást kölcsönözhettek egy VW/Audi puha felületeihez képest, viszont tartósság szempontjából sokkal jobb megoldásnak bizonyultak, hisz ezek 14 év után is ugyanolyan kemény, kopogós vackok maradtak - és a kemény, kopogós, de ránézésre újszerű vacak sokkal esztétikusabb, mint egy fehérre hámlott, zsíros, nyúlós, ragadós vacak - mint új korukban. Emiatt nem érzem rossz választásnak, mert ennyi pénzért, ilyen állapotú és futásteljesítményű autót nem találtam volna másikat, így remélhetőleg észrevétlenül, jelentős meghibásodások nélkül válik mindennapjaink részévé.
Újabb telefon, amiből kiderült, hogy ő is úgy egy sráctól szerzi a cuccokat, de majd rákérdez nála, mert biztos ő keverte el, és küldenek nekem helyette egy megfelelő darabot. Történt ez 2010. április 9-én. Aztán csak nem történt semmi, eleinte csak hetente maximum kétszer, de ahogy telt az idő végén már naponta hívogattam... Közben elég fura dolgok történtek, egyszer csak törölte a regisztrációját az oldalról, majd tönkrement a telefonja, amiből elveszett minden szám. Egy este nagy nehezen megadta a másik srác számát, hogy kérdezzem meg én tőle, hogy mégis mi a helyzet, érdemes-e várnom. A srác homlokegyenest más verziót adott elő a történtekről, és Botek nyakába varrta az egészet, miszerint ő mondta neki, hogy csak a két hátsót és a jobb elsőt tudja hozzá adni, a nem belevaló cuccot már Botek csapta a csomaghoz. Lényeg a lényeg, hogy két héten belül biztos nem tud szerezni. Ekkor már bőven május volt, a pénzem pedig továbbra is 3/4 futóműben állt. Mit mondjak nem volt túl felvillanyozó ez a tudat. Persze még mindig hívogattam, mire kaptam egy ajánlatot, hogy ha azon a héten a hétvégéig nem tud keríteni cuccot, úgy visszaadják az árát. Mondanom sem kell, hogy kerített. Pontosabban nem, hanem azt mondta, hogy egy héten belül hoznak bontani Swift Sportot Németországból, és abból megkapom a bal elsőt. Nagy nehezen kisírtam, hogy akkor már had kapjam meg mindkettőt, ő pedig nagy kegyesen beleegyezett, azzal a feltétellel, hogy én visszaküldöm neki a két felemás alkatrészt, ami ekkor már másfél hónapja nálam volt (remélem érződik, hogy még ekkor is ő szabta a feltételeket). Még aznap postáztam a cuccot, ám az autó csak nem akart megérkezni. Ekkor betelt a pohár, és írtam neki egy üzenetet az ominózus oldalon, hogy ha következő nap estig nem lesz meg az alkatrész, és nem jelentkezik (mert kivétel nélkül végig én kerestem, sokszor volt, hogy azt mondta megkérdez valamit, de soha nem hívott vissza), akkor postázom a még nálam levő két hátsót is, és maradéktalanul utalja vissza a pénzem a megadott számlaszámra. Érdekes módon ekkor meglett a cucc, ami végül ma, 2010 június 1-én ide is ért. A dolog pikantériája, és a pofátlanság csúcsa, hogy 2 780Ft-ot még nekem kellett fizetnem a postaköltségért. Gondolom túl naiv vagyok, hogy azt hittem, ha én saját költségemen visszaküldtem a két felemás első gátlót, akkor ő is majd saját költségén leküldi nekem a két megfelelőt, azok után, hogy durván KÉT hónapot kellett várnom rá...