Járműveim története

Mikulás hozott a Puntónak egy távirányítós központizár vezérlő modult, valamint egy plusz kulcsot.
Nyugodtabban alszom, hogy tudom már kettő van az autóhoz, s nem utolsó sorban mind működik is...

Ma ismét volt alkalmam a Puntóval foglalkozni. Egész délelőtt elvoltam vele, de még mindig csak a bontási fázisnál tartok. Mindenesetre már kikerült belőle a műszerfal:
Sajnos valami a fűtésboxszal nem jó (már a vásárlás óta csak két állásban működött - szélvédő, valamint szélvédő plusz lábtér), így vettem egy bontottat, s majd megpróbálok a kettőből egy működőképeset összehozni, és a fűtőradiátort is mindenképp kicserélem, ha már ennyire szét lett szedve.
Messze még a vége, de nem versenyfutás, tavaszig úgyis a garázsban pihen...

Miután szétbombáztam a Punto belterét, apránként hazahordtam, elmostam, és letakarítottam majdnem minden beltéri elemet.
A nagyszőnyeg alapos kárpittisztításon esett át (három felvonásos tisztítószer-magasnyomású mosó kúra), közel húsz évnyi kosz leírhatatlan mennyiségben ömlött ki belőle. Mivel még friss volt az élmény, így a hátsó "ajtókárpitok" (hátul amúgy nincs ajtó) kerültek sorra. Szétbontottam, majd óvatosan lefejtettem róluk a szövetet. Ezeket kézzel Vanish-sel addig mostam, amíg tiszta víz nem jött le róluk. Mosógépbe nem mertem betenni őket, még így is féltem, hogy összemennek, vagy sérülnek. Végül a közel két évtizednyi napfény, és egyéb időjárási viszontagságok általi nyúzás ellenére is jól viselték a kúrát, szépen megtisztult mindkettő. Ezt követően összelegóztam ragasztópisztollyal a középkonzolt, és magát a kárpitot. Mindkettő törött volt, egyik jobban, másik kevésbé, ettől függetlenül egész jól sikerült az eredeti formát kialakítani.
A szövet az egyik oldalon szakadt volt, melyre azt találtuk ki, hogy varrást követően valami bulis folt mögé rejtjük. Persze a szimmetria jegyében vele szembe is kell egy, így az Ebay-en keresgélni kezdtem, hogy mik a lehetőségek. Eleinte ide is Abarth címert gondoltam, de amint megpillantottam ezeket a régi Fiat 500-asokat ábrázoló foltokat, rögtön tudtam, hogy ez kell. Vita csak a színt illetően volt, én az egyiket pirosnak szerettem volna, de barátnőm - a tulaj - nyomására a Cabrióhoz hasonlatosan sárga lett mindkettő. Ma édesapja megvarrta, este pedig a BMW számlaphoz is használt ragasztó sprayvel felkerült a helyére. Magam is meglepődtem, hogy milyen jól sikerült. Szinte minimális a ránc és a lógás, valamint a lukak is ott vannak, ahol lenniük kell.
Szerintem jól fog mutatni a helyén, és tökéletesen passzol a Punto "buli autó" (de utálom ezt a kifejezést) imidzsébe...

Tegnap hívott a lakatos, hogy kész az autó, így ma délelőtt kimentünk megnézni, milyen is lett. Szépen megcsinálták, nincs többé luk, s az alvázat, valamint a kerékjáratokat is kifújták rücsivel.
Addig is helyet kell neki csinálnom a garázsban...Felkerült a kipufogó is, egyedül a gázgyorsítót sikerült nekik fordítva behegeszteni, melytől hupogó hangja volt a kiáramló gáznak, és fulladt tőle a motor. Ezt a kis fiaskót még ma javítják, s hétfőn hazakerül az autó.
Addig is helyet kell neki csinálnom a garázsban...

Ma délelőtt megejtettem a múlt hétvégén elhalasztott beltéri munkálatokat, konkrétan kiürítettem szinte az egész utasteret.

A fenéklemez valódi állapota, amit eddig csak sejtettem, s a szőnyeg és egyéb műanyagok takarásában bújt meg, hozta az "elvárt szintet". Talán csak a vezetőülés bal hátsó lábának állapota (vagy inkább annak teljes hiánya - egy marék vasoxid maradt belőle) okozott meglepetést, már már csoda, hogy senki sem zuhant ki az ott tátongó lyukon keresztül az autóból.

Sajnos a másik oldal sem sokkal jobb, emiatt be kell szerezzek egy jobb oldali fenéklemezt is. Ezt követően elköltözött az autó Miklósfára lakatoshoz, ahol javítva lesznek a fenti hibák, és felkerül a múltkor vásárolt kipufogó rendszer is. Tág a határidő, nem sürgős munka, elég ha február - március tájékára visszakerül, hogy elvégezhessük rajta a még hátralevő dolgokat.

Cserélni kell a szívósort, a fűtőradiátort (ez jó kis meló lesz - műszerfal ki), a kormánymű porvédő-gumiharangjait, mindkét külső féltengelycsuklót, kicsit rendbe kell szedni az elektromos rendszert (nincs semmi konkrét baja, de az összes élete végén járó csatlakozót fel kell újítani), végére kell járni az üzemanyagfolyásnak, cserélni kell a kartertömítést, kéne két H1/H1-es fényszóró, és még ki tudja mi nem jön addig...

Apránként összejött egy újabb kupac alkatrész, melyek a télre tervezett, leginkább a karosszériát érintő műveletekhez szükségesek. Sikerült vennem komplett balos padlólemezt, és az új kipufogó rendszer kialakítását illetően is megszületett az akcióterv.

Mivel a katalizátor tájéka erősen hasonlít az ementálira (és jó eséllyel már amúgy sem működik), egy 30cm hosszú 45mm átmérőjű gázgyorsító patron fogja átvenni a helyét közvetlenül a lambdaszonda után. Ide fog becsatlakozni a komplett Bosal rendszer (középső, és hátsó dob együtt), új tömítésekkel és gumirögzítésekkel, melyet egy ovális króm vég zár. Úgy terveztem, hogy a mindenszenteket követő hétvégén szétbontom az autó belsejét a lakatoláshoz, de talán a jó idő kitart még egy-két hétig, így amíg még lehet, kiélvezzük az új kuplung és gátlók nyújtotta tökéletes vezetési élményt...

Update 2013.11.02.: Mióta bekerültek hátra a Pioneer hangszórók felborult az amúgy sem túl acélos hangzásvilág a Puntóban. Finoman szólva is elnyomták a két 13cm-es noname első hangszórót, s bár nem vagyok az a hifi nörd, baromira zavart a dolog. Be is került ma helyettük a hátsók párja, így helyre állt a rend, Pioneer van mindenhol...

A mai nap a Puntóról szólt, így beépítésre került a múltkor megvásárolt alkatrészkupac egy jelentős része. Az autó kuplungja már a kezdetektől nehézkesen működött, alig egy centin fogott, és hirtelen terhelésváltáskor éles nyikkanó hangokat is hallatott.
Ahogy lekerült a váltó világossá vált, hogy a kinyomócsapágy döglött, a szerkezet valahogy belevert a váltó házába (ez a adta a fémes nyikkanást), a tárcsa sőt még a lendkerék is annyira elkopott, hogy az esztergályosnak közel 1mm-t le kellett venni belőle, mire újra sík lett a felülete.
A kinyomó villa úgy meg volt szorulva, hogy csak hosszas csavarlazítós áztatást követően vált könnyen mozgathatóvá. Az már csak a hab volt a tortán, hogy maga a szerkezet sem egyforma csavarokkal volt rögzítve a lendkerékhez, melyből a felrakásnál az egyik ilyen kisebbségi egyed feje le is szakadt.
Sebaj, gyors kör a csavarboltba, addig a srácok kiműtötték a bennszakadt részt a lendkerékből, és kis késéssel ugyan, de a helyére került minden. Ha már ott matattunk, lecseréltük a váltóban is az olajat.
Mit mondjak, ráfért (szürke érdekes lötty jött le róla - talán még soha nem cserélték). Végül egy vaj puha kuplung, és könnyedén járó sebességváltó lett az eredmény.
Aztán bekerültek az új lengéscsillapítók is előre hátra egyaránt (előre új porvédőgumikkal), amitől újra úgy áll az autó az úton, mint a cövek, és olyan hetyke magas lett, mint még soha. Alaposabban szemügyre véve az autó alját, úgy tűnik, hogy be kell szerezzek komplett első és hátsó fenéklemezt is a bal oldalra (megkönnyítve a lakatos dolgát). Nem lesz elég csak foltozgatni, ugyanis nemigen van ott már mihez (meg ebben még ha utángyártott is, benne vannak a merevítések), és sajnos a kipufogó is menthetetlennek tűnik. Na meg a szivárgó tankkal is kezdeni kell valamit. Lesz tennivaló a télre...

Ez még nem a szokásos évzáró poszt (az még odébb lesz), de a Punto számára pár héten belül véget ér a szezon. Műhelybe, majd garázsba költözik az autó, így ideje a világhálóra vetni a terveim. Két részre bontható a tervezett folyamat:
- karosszéria felújítása
- a még hátralevő mechanikus részek felújítása
A karosszéria felújítását a komplett beltér eltávolítását követően lakatos fogja végezni. Sajnos már a vásárlás idején is az autó alja volt a leggyengébb pont, amit mindenképp helyre kell hozni. Próbálom csak a legszükségesebb módon megoldani, mert nem egy restaurált szobor létrehozása a cél, egyszerűen csak fel kell számolni a "Frédi Béni" effektust okozó anyagfolytonossági hiányokat a taposón (remélem más rejtett hibát nem találunk a burkolatok alatt).
A műszaki oldalt érintően ma bevásároltam egy jelentősebb alkatrészkupacot, bár érdemes megjegyeznem, hogy ez már a csak legszükségesebbekre szűkített mennyiség.
Amikor elkezdtem összeírni egy excel táblába, hogy miket gondolok kicserélni, egyszer csak azon kaptam magam, hogy közel 50%-os kedvezménnyel is 150 000Ft-ot kéne ott hagynom az alkatrészboltban. Gyorsan újragondoltam az egészet, így került megvásárlásra egy kuplungkészlet új bowdennel, négy új lengéscsillapító porvédőgumikkal, és mivel a kipufogóval is kezdeni kell valamit, egy csomó tömítés és bilincs is került a "kosárba". Már régebben beszerzésre került egy bontott komplett szívósor is kopásmentes pillangószeleppel, melynek cseréje remélhetőleg kisimítja majd az alapjáratát a motornak.
Apránként tavaszig összeáll, s jobb lesz, mint valaha...

Hátul sajnos már eddig sem voltak meg a gyári kis ovál hangszórók, szimpla kis 10cm-esek helyettesítették őket. Ma szereztem a helyükre két ugyancsak 10cm-es új Pioneer hangszórót.

Balról jobbra: új - régi
Nem célom, hogy hangnyomás versenyre járjak az autóval, csak legalább már ezek is újak...

Szóval újra a Punto... Vettem rá két új indexet a fényszórók mellé. A régi fül-törött, repedezett beázós darabok helyére a lámpákhoz hasonlóan TYC gyártmányúak kerültek.
Szebbek, és egy fokkal jobban is állnak a helyükön, mert már nincs akkora rés az utángyártott sárvédő és az irányjelző között a bal oldalon. Persze csoda nem történt, az az utángyártott sárvédő továbbra is kritikán aluli, ugyanakkor a Punto is csak egy olcsó hobby autó, nem pedig restaurálási alap. Kicsit félek is, hogy amint egyre jobb lesz az autó, fokozatosan ki fog esni ebből a státuszból, egyre inkább kezdjük félteni, és egyre kevésbé lesz gondtalan a használata. Elég nagy terveim vannak vele a télen, de ezt mindig próbálom majd szem előtt tartani, hogy egy esetleges "szobor" építését még csírájában megakadályozzam. Használni, és élvezni szeretnénk továbbra is, nem pedig azon aggódni, mikor és hol nyitják neki az ajtót, vagy koccan oda az alja rossz úton. Hogy valami negatívat is írjak, ma elpattant a vezető oldali napellenző fixáló rugója, melynek következtében magatehetetlenül lógott, és himbálózott az egész miskulancia.
Öröm az ürömben, hogy a balossal történt az eset, mert ezen az oldalon rátakar a forgalmi engedély tárolására kialakított kis zseb a kritikus területre, így nyugodtan felvágtam alatta. Holnap muszáj leszünk lemezből hajtani bele egy újat...

Update 2013.09.07.: Szinte egész délelőtt próbáltam megtalálni megfelelő anyagot, amiből le lehet hajlítani a rugót a napellenzőbe, de sajnos vagy gyenge volt, vagy olyan erős, hogy nem tudtam a megfelelő formát kialakítani. B-tervként egy roncsprémiumba leadott Twingoét próbáltuk hozzáalakítani, de két lenyitást követően az is eltört. Nem maradt más hátra, szükség törvényt bont alapon vettem egy pár bontott napellenzőt a helyi bontóból. Ez igaz ötajtósból való, így más a formája, mint az eredetinek (és tükör sincs a vezetőoldalin), de tökéletesen illeszkedik helyére.

Megvolt a horvátországi nyaralás, s az egy hét alatt hála Istennek minden komolyabb hiba nélkül teljesítette az autó a kicsivel több, mint 1300km-es távot. Az egyetlen említésre méltó dolog, egy kis benzinfolyás volt az indulást követően.
Most tankoltuk ugyanis először tele az autót (még poénkodtam is a dologgal, milyen vicces lenne, ha fent eresztene valahol), amit nem apróztam el, megpúpoztam rendesen. Rövidesen bántó benzinszag terjengett körülöttünk, és jól látható módon a tank tetejéről, az oldalán végigfolyva csepegett a benzin az autóból. Ez a szipuzás egy laza száz kilométeres program volt, ahogy fogyott, szépen elapadt. Ezt követően 35 liternél nem tankoltam többet még a hazaút előtt sem, de ennek majd utána kell járni, hogy csak a szerelőnyílás gumitömítése öregedett-e el, vagy tényleg lék van a tankon...