Járműveim története

Mármint a MINI! Amúgy is gyűltek a cserélendő alkatrészek az autóhoz tartozó excel táblában, de édesanyám és egy villanyoszlop kicsit előbbre hozta a beavatkozások dátumát. Ezt a csúfos állapotot megszüntetendő, múlt hét csütörtökön leszereltük a lökhárítót, amit elvittem meghegesztetni, majd festőhöz került. Sajnos eltört a hátsó króm díszléc (gyári újat rendeltem), és kicsit igazítani kellett a hátfalon is, mert megnőtt a hézag a hátsó ajtónál. Ezalatt pár mechanikus hibának is a végére jártunk. Első körben kapott egy új kuplungszettet, mert a régi kopott volt, s a kinyomócsapágy is darabokra volt hullva (tulajdonképp ez utóbbi hangja miatt vált sürgőssé a csere). Rendeltem egy új kipufogót a régi széthullott vacak helyett, s egy pár Brembo Sport Max mart féktárcsát a már papírvékony gyáriak helyére. Végül gyári újra cseréltem a törött hátsó ablaktörlőkart, s lejavíttattam a karcos sárvédőperemeket is - ez utóbbiakat természetesen új patentokkal raktam vissza. A hét elején rendeltem az autóba egy új USB-s Pioneer fejegységet is, bár ez utóbbi még sajnos nem érkezett meg. Egyre erősebb a késztetés, hogy kisajátítsam...

A hét utolsó napjait a műhelyben töltötte a kisautó, hogy megejtsük rajta a halaszthatatlant. Bemelegítés gyanánt egy laza olaj-, olajszűrőcserével kezdtünk, melyet - ha minden a terveim szerint alakul - a nyaralás előtt megismétlünk.Ahogy evvel megvoltunk, leengedtük az olajat a váltóról és nekiláttunk a bontásnak. Egyszerűsége miatt hálás konstrukció a Punto, így relatíve elég hamar földre került az egész komplett egység. Míg kollégám felrakta a vadonat új LUK kuplungszettet és kipucolta az önindítót, addig én megmostam a csereváltó házát - mert ha már cseréljük akkor tisztán tegyük fel. Már ekkor észrevehettem volna, hogy a bontott váltó házába beletört a három tartócsavarból kettő (innen is csókoltatom a bontóst) - de sajnos csak a helyén tűnt fel, hogy valami nem kerek - így feltettük, majd másodszor is levettük, hogy átszereljük az új váltóra a régi házát. Tartottam ettől a művelettől, de logikus, ugyanakkor faék egyszerűségű ez a Fiat váltó, így még egy óra sem kellett s mehetett fel másodszor is a helyére.Feltöltöttük friss Tutela olajjal, bekötöttük az új kilométeróra spirált, összeraktuk a futóművet, és kicseréltük a leömlő utáni kipufogótömítést. A váratlanul jó szintidőnknek köszönhetően - s mivel májusban amúgy is lejár a műszakija - nekiugrottunk az első gumifékcsövek cseréjének is. Bal oldalon kezdtünk, ahol legnagyobb meglepetésemre - kicsit melegítve ugyan - de engedett minden csavar. Persze csodáltam volna, ha ennyire zökkenőmentesen megy minden - jobb oldalon az utolsó hollandinál el is tört nyakban a fém fékcső. Péntek délután lévén szép kis sprintet vágtam, hogy gyártassak egy új darabot, de hála Istennek sikerült. Legalább már ez is új a főfékhengertől a jobb első kerékig...Ma délelőtt megmostam és mentem vele egy apró tesztkört - forgalomból ideiglenesen ki van vonva, így csak kerülőutakon - nagyon szépen veszi a fokozatokat, és ismét sikerült egy lépést tennünk a cabrio komfortosabbá tételét illetően. Sokkal halkabb lett, egyáltalán nem kerreg és vonyít úgy, mint a régi tette...

Miután szétbombáztam a Punto belterét, apránként hazahordtam, elmostam, és letakarítottam majdnem minden beltéri elemet.
A nagyszőnyeg alapos kárpittisztításon esett át (három felvonásos tisztítószer-magasnyomású mosó kúra), közel húsz évnyi kosz leírhatatlan mennyiségben ömlött ki belőle. Mivel még friss volt az élmény, így a hátsó "ajtókárpitok" (hátul amúgy nincs ajtó) kerültek sorra. Szétbontottam, majd óvatosan lefejtettem róluk a szövetet. Ezeket kézzel Vanish-sel addig mostam, amíg tiszta víz nem jött le róluk. Mosógépbe nem mertem betenni őket, még így is féltem, hogy összemennek, vagy sérülnek. Végül a közel két évtizednyi napfény, és egyéb időjárási viszontagságok általi nyúzás ellenére is jól viselték a kúrát, szépen megtisztult mindkettő. Ezt követően összelegóztam ragasztópisztollyal a középkonzolt, és magát a kárpitot. Mindkettő törött volt, egyik jobban, másik kevésbé, ettől függetlenül egész jól sikerült az eredeti formát kialakítani.
A szövet az egyik oldalon szakadt volt, melyre azt találtuk ki, hogy varrást követően valami bulis folt mögé rejtjük. Persze a szimmetria jegyében vele szembe is kell egy, így az Ebay-en keresgélni kezdtem, hogy mik a lehetőségek. Eleinte ide is Abarth címert gondoltam, de amint megpillantottam ezeket a régi Fiat 500-asokat ábrázoló foltokat, rögtön tudtam, hogy ez kell. Vita csak a színt illetően volt, én az egyiket pirosnak szerettem volna, de barátnőm - a tulaj - nyomására a Cabrióhoz hasonlatosan sárga lett mindkettő. Ma édesapja megvarrta, este pedig a BMW számlaphoz is használt ragasztó sprayvel felkerült a helyére. Magam is meglepődtem, hogy milyen jól sikerült. Szinte minimális a ránc és a lógás, valamint a lukak is ott vannak, ahol lenniük kell.
Szerintem jól fog mutatni a helyén, és tökéletesen passzol a Punto "buli autó" (de utálom ezt a kifejezést) imidzsébe...

Tegnap hívott a lakatos, hogy kész az autó, így ma délelőtt kimentünk megnézni, milyen is lett. Szépen megcsinálták, nincs többé luk, s az alvázat, valamint a kerékjáratokat is kifújták rücsivel.
Addig is helyet kell neki csinálnom a garázsban...Felkerült a kipufogó is, egyedül a gázgyorsítót sikerült nekik fordítva behegeszteni, melytől hupogó hangja volt a kiáramló gáznak, és fulladt tőle a motor. Ezt a kis fiaskót még ma javítják, s hétfőn hazakerül az autó.
Addig is helyet kell neki csinálnom a garázsban...

Apránként összejött egy újabb kupac alkatrész, melyek a télre tervezett, leginkább a karosszériát érintő műveletekhez szükségesek. Sikerült vennem komplett balos padlólemezt, és az új kipufogó rendszer kialakítását illetően is megszületett az akcióterv.

Mivel a katalizátor tájéka erősen hasonlít az ementálira (és jó eséllyel már amúgy sem működik), egy 30cm hosszú 45mm átmérőjű gázgyorsító patron fogja átvenni a helyét közvetlenül a lambdaszonda után. Ide fog becsatlakozni a komplett Bosal rendszer (középső, és hátsó dob együtt), új tömítésekkel és gumirögzítésekkel, melyet egy ovális króm vég zár. Úgy terveztem, hogy a mindenszenteket követő hétvégén szétbontom az autó belsejét a lakatoláshoz, de talán a jó idő kitart még egy-két hétig, így amíg még lehet, kiélvezzük az új kuplung és gátlók nyújtotta tökéletes vezetési élményt...

Update 2013.11.02.: Mióta bekerültek hátra a Pioneer hangszórók felborult az amúgy sem túl acélos hangzásvilág a Puntóban. Finoman szólva is elnyomták a két 13cm-es noname első hangszórót, s bár nem vagyok az a hifi nörd, baromira zavart a dolog. Be is került ma helyettük a hátsók párja, így helyre állt a rend, Pioneer van mindenhol...

Tegnap megjött, ma reggel pedig helyére is került az új hátsó dob a Kalosban. Már tavaly is kellett hegeszteni a kipufogót, s már akkor sem jósoltunk túl nagy jövőt neki, múlt héten pedig rendre meg is adta magát. Olyannyira, hogy az újat csak fixre lehetett hegeszteni, mert pont a toldásnál szűnt meg létezni a cső.

Tegnap megtörtént az olaj, szűrők, féktárcsák, és fékbetétek cseréje, a már múltkor beszerzett alkatrészekből. Remélem ezt is újabb, 10 000 probléma és eseménymentes kilométer fogja követni a következő olajcseréig. Nem tudok hinni a túlzottan kitolt periódusokban (Van ahol 30 000 km, ami inkább csak tervezett avultatás...). Ugyanakkor lecseréltem az ablaktörlőlapátokat elöl a már jól bevált kínai aeroblade utánzatokra, hátra pedig ismét vágtam gumit. Így a legköltséghatékonyabb, mert egy szett Bosch, vagy Valeo árán ezekből veszek három párat, és a márkásak sem bírják sokkal tovább, sőt...
  Már nem tetszett a dupla OBI-s vég. Nem saválló volt, így azon felül, hogy áramlástanilag sem egy nyerő forma, még a rozsda is megette. Vettem a helyére egy ferdén vágott Paragi (akárcsak a sportdob volt) saválló véget. Sokkal szolidabb, de mégis jól mutat. És végre csend van az autóban...