Járműveim története

Nem maradtak eredmény nélkül az eddigi erőfeszítéseink, mert mióta megkapta az autó a belevaló lambdaszondát, szinte megszűnt a benzinszag, kevésbé kormos a kipufogó, és nem utolsó sorban a fogyasztása is észrevehetően visszaesett.
Ennek ellenére néha még mindig megállt, emiatt egyre inkább az IACV (idle air control valve), vagy szép magyaros nevén az alapjárati motor került a figyelmem középpontjába (főleg hogy ismerősöm Ford KA-jában ugyanezt a jelenséget produkálta ennek a meghibásodása). Az e-bayről rendeltem egyet a múlt héten, de az sajnos nem lett jó, mert az 1.2-es Puntóhoz valónak más a vége amely a szívócsőben elzárja a levegő nyílását, emiatt folyamatosan 2500-as fordulaton pörgött vele a motor. Ezt követően a régin található VDO cikkszám alapján sikerült rátalálnom megfelelőre (szintén az e-bayen, itt töredékáron meg lehet venni őket), mely legnagyobb meglepetésemre azonos a Daewoo-khoz valókkal (benzines Lanos, Nexia stb.).
Ma végre megérkezett, s pár perc alatt a helyére is tettem. Remélem ezzel már megoldódik ez a megállásos mizéria...
Még szintén a hét elején megvásároltam a már említett vezérlés, vízpumpa, vízhűtő és hosszbordásszíjak cseréjéhez szükséges alkatrészeket. Hamarosan ezek is beépülnek, hogy egy fokkal még jobbá tegyék a kis Fityót...

Update 2013.06.15.: Szerintetek jó lett??? Ma délelőtt ott tartottam, hogy felgyújtom a francba, de ha megyek vele egy kicsit, rögtön rádöbbenek, hogy szeretem ezt a kis olasz szarzsákot. Szóval hibakeresés folytatódik. Előbb utóbb csak meglesz...

Betettük a múltkor már említett Denso lambdát. Valami mókolt NTK volt benne össze vissza kötözgetve, így nem meglepő, hogy nem működött rendesen:
Persze új menetet is kellett fúrni, mert valami szakbarbár elnyalta a régit. Aztán ha már így belejöttünk, egy hirtelen ötlettől vezérelve, amolyan igazi paraszt módjára, ledugóztuk az EGR-t. Az esti tesztkör alatt nem jelentkezett a megállás, de csak akkor merem leírni, hogy jó lett, ha legalább egy hétig gond nélkül fog működni. Egyébiránt nem szokásom ilyen dolgokat beképzelni, de esküszöm most még jobban megy az autó...

Sajnos nem jelentett megoldást a szívóoldal valamint az EGR takarítása. Mivel többségében barátnőm használja az autót felhívta a figyelmem egy érdekes dologra evvel kapcsolatban. Egész hétvégén a Puntóval intéztük a napi teendőket, és újra le-leállt. Javasolta tankoljuk meg, mert ő azt figyelte meg, ha negyednél lejjebb van a mutató, akkor csinálja. Nem látom az összefüggést, de úgyis tankolni akartunk, így feléig felnyomtam. Láss csodát, akkor nem állt meg, de szerintem már belemagyarázok dolgokat. Mindenesetre magas nekem, hogy mi köze lenne az üzemanyagszinthez/üzemanyagnyomáshoz a leállásoknak. Főleg amiatt, hogy fordulaton terhelés alatt nincs se torpanás, se rángatás, megy, mint a barom (ergo benzinnek mennie kell előre). Ettől függetlenül ma vettem bele egy új üzemanyagszűrőt is, nem akkora tétel, és úgyis cserélni akartam.
Mit mondjak ráfért, Isten tudja mikor cserélték utoljára, ez a rozsdás vacak volt a régi:
Ma kivittem az autóvillamossági szerelőhöz, akinek van Puntóhoz való három "pin"-es Fiat diagnosztikai eszköze, hátha mutat valami hibát melynek nyomán el tudunk indulni a megállások megszüntetésének irányába...

A vásárlás óta eltelt szűk hét alatt kicsit több, mint 700km-t mentünk a cabrioval. Ez idő alatt fény derült egy hibára, miszerint a kuplungot kinyomva (pl. kereszteződéshez érve) néha megáll az autó. Ha ez még guruló állapotában történik (és nem jön semmi ami miatt meg kéne állni), akkor a kuplung felengedésével egyből visszatér belé az élet. És csinálja ezt hidegen melegen egyaránt, teljesen kiszámíthatatlanul. Emiatt ma első próbaként kipucoltuk az alapjárati motort, a folytószelepházat (itt volt korom rendesen), és az EGR szelepet is. Azóta még nem mentünk vele annyit, és magam is kétlem, hogy ez megoldást jelentett volna, de majd elválik. Ha mégsem, akkor előbb utóbb csak kiforrja magát (hamarosan cserélünk gyertyákat, kábelkészletet, valamint benzinszűrőt is)...

Azért csak motoszkált bennem a gondolat, ugyanakkor egyre kevésbé láttam értelmét annak, hogy a már szinte tökéletes BMW-t cseréljem egy erősebb, esetleg nagyobb bajorra. Aztán apránként kezdett letisztulni, hogy az E36 mellé kéne valami, amit hétköznap barátnőm használhat, és megvan benne az a plusz, ami értelmet ad az (amúgy teljesen felesleges) autó birtoklásának. Így jutottunk el közösen a jelenlegi felálláshoz, miszerint egy olcsó cabrio kell a BMW mellé. Először munkahelyemből kifolyólag R19-esben gondolkodtam, de sajnos alig van eladó. Aztán átmenetileg szóba került egy "Roland Garros" Peugeot 205-ös is, de sokalltam hobbiautóra kiadni annyi pénzt amit kértek érte (pedig később csak még drágább lesz, főleg az ilyen limitált szériák). Végül minden észérv (már amennyire lehet ilyenről beszélni egy alapvetően tök felesleges sokadik autó esetében) egy Punto Cabrio vásárlása mellett szólt (alkatrészárak, relatíve tetemes kínálat).
Barátnőmet nem kellett győzködni, neki szerelem volt első látásra, de nekem túl feminin dolognak (vagy hogy közérthetőbb legyek, buzis) tűnt férfiként. Aztán előkerestem az 1995-ös Autókatalógusom, és az interneten talált hivatalos sajtófotókon is férfi ült a volánnál, szóval üsse kavics vágjunk bele. Megnéztünk többet is, de a sors furcsa fintoraként pont az az autó lett a befutó, melyért a hirdetés alapján egy fabatkát sem adtam volna. Már messziről virítottak a fényezetlen fekete lökhárítók a kavicsos telepen álló "L-les" rendszámú autón, mutatva hogy jó eséllyel külföldről hozták és törött is volt valamikor/többször/többé/kevésbé (Punto Cabrio sosem készült fényezetlen lökhárítókkal), illetve ezek tetszőleges kombinációiban. Ennek ellenére motorikusan jó (1.6 88Le), teteje működik, így az árat szem előtt tartva (friss műszaki, új "rezoncső" - mert a kipufogója lukas volt - és az eredetvizsga is benne volt) abszolút befutóvá vált, így csütörtökön el is hoztuk a kis sárgaságot.
Hogy használható legyen, pénteken került rá gyorsan két új féktárcsa, fékbetét, termosztát, és négy új 165/65R14-es Debica Passio 2-es nyári gumi (télen úgyis garázsban fog állni, másra nem is lesz szükség). Ma alaposan kitakarítottam, így apránként ugyan, de kezd autó formája lenni. Persze akad még rajta tenni való bőven. Ki kell görgőztetnem a négy alufelnit, mert kettő akkorát üt, hogy a centrírozás már nem jelent megoldást. Meg kell ejteni egy hatalmas szervizt, mely magában foglalja a vezérlés, vízpumpa, szűrők, olaj, szelepfedéltömítés, a vízhűtő (ez is egy régebbi medvepuszi következménye), és még lehet, hogy a kuplung cseréjét is. Van egy kis anyagfolytonossági hiány is az alján, melyet majd télen az uborkaszezonban kijavíttatok, valamint ha minden jól megy lefényeztetem a lökhárítókat. Idén az a terv, hogy műszakilag kifogástalan állapotba kerüljön, és esetleg már evvel menjünk nyaralni is. Nem versenyfutás, szépen apránként jó lesz ez...

Már tegnap délben hallottam egy erős kattanást a jobb oldali ablak leeresztésekor, de gondoltam csak a mellettem táskájában matató kolléganőm zörgött valamivel. Aztán a munkaidő vége előtt egy órával az ablakok lehúzásakor ismét hallatszott a kattanás, így inkább a műhelybe hajtottam, és lebontottuk az ajtókárpitot. Szét ugyan még nem akadt a szerkezet, de az egyik görgő lefelé menet kijárt a sínből, ez adta a hangot. Ma rendeltem bele egy komplett új Febi ablakemelőt, amit el is kezdtünk beépíteni, de sajnos egyelőre itt megállt a folyamat. Sajnos nem volt akkora szegecs, ami tökéletesen passzolt volna a lukakba, minek folytán az egész hóbelevanc be tud feszülni felfelé menet. Holnap folytatás, harmadnapra már talán az ajtókárpit is visszakerül...
Update 2013.05.10.: Elkészült. Jónak sajnos továbbra sem nevezném, bár ez most inkább az utángyártott alkatrész gyártási pontatlanságának tudható be. Ennek köszönhető, hogy felfelé menet lassabban működik, mint a gyári, mert ilyenkor egy nagyon picit előre tud billenni az üveg. Abszolút használható, és egyelőre marad is, de ha valami oknál fogva ismét szükségessé válik turkálni arrafelé, valószínűleg átcserélem egy bontott gyárira...

Ma megtörtént a BMW nálam töltött pályafutásának negyedik olajcseréje a múltkor vásárolt 10W-40-es Liqui Moly-val. Bekerült az új légszűrő és a difibe az új szimmeringek is. Remélhetőleg evvel megszűnik az olajszivárgás.
A rugókat visszavittem az Unixba, mondván előbb az olcsóbb verziót próbáljuk meg (hátha elég ennyi is), így csak az új vastagabb rugótányérokat tettük be. Mit mondjak, nagyon elégedett vagyok az eredménnyel, abszolút elég lett ennyi módosítás. Végre újra szintben van a hátulja, és nincs már az a "hanyattdőlt zsiguli" kinézete...

Tegnap bogarásztam az autó alját, és feltűnt, hogy olajfolyás látható a difin. Alaposabban szemügyre véve a jobb oldali féltengelykihajtástól indulnak a nyomok, így nagy valószínűséggel a szimmering megadta magát. Ma reggel rendeltem is bele két újat (akkor legyen új a bal oldalon is) a hamarosan cserélendő olaj és levegőszűrő mellé. Aztán ha már úgyis bontunk hátul, akkor végre sort kerítek a már több, mint egy éve halogatott első difitartó szilent cseréjére is. Durvább váltásoknál, és hátramenetben már régóta "klattyan" emiatt az egész hajtáslánc, így végre ez is megoldódik. Ezen felül kap két új erősített kivitelű rugót hátra a már összeült felemások helyére, amikhez hétfőn rendelek gyári "poor road package"-hez való vastagabb rugótányérokat is. Így talán már nem ül annyira össze terhelés alatt a hátulja. Ma délelőtt pedig kicseréltem a pollenszűrőt, és fertőtlenítettem a klímát. Mit mondjak ráfért:
Érdekes, hogy a szervizfüzet csak minden második Inspektion 2-re írja esedékesnek (cirka 60 000 km)...

A napokban megenyhült az idő és olvadni kezdett a tavaszi hó, így foglalatoskodni kezdtem kicsit a BMW-vel. Felkerültek az új Debica gumik a számomra új Styling 28-as alufelnikre, így lekerültek a Styling 13-asok, és a vén Dunlopok. Aztán ha már amúgy is kereket cseréltünk és csápon volt az autó, bekerültek a napokban vásárolt első fékbetétek is.
Szóval most már jöhet a nyár! De tényleg!!!

Írhatnám, hogy "ez a szemétláda bevette a műhelyszagot", de az az igazság, hogy már régóta érett a termosztát csere. Egyre kevésbé tudott visszazárni, és eleinte csak országúti tempónál hűlt vissza, majd városban sem tudott rendesen felmelegedni. Mondhatnám, hogy inkább így, mint zárva adja meg magát, de a folyamatos hideg üzem sem tesz jót az autónak, nem beszélve a fogyasztásról...
Szóval ma vettem egy Febi (Bilstein) gyártmányú termosztátot a régi helyett. Volt belőle Meyle is, de anno a szilentjei élettartamával nem lopta be magát szívembe a márka, így inkább erre esett a választásom... Nem egy nagy kaland betenni, három csavar, és egy bilincs rögzíti, így pár perc alatt ki is cseréltük. Azóta középen áll a hőfokmutató, mint a cövek, és a fűtés is jelentősen erősebb (mondhatni brutális) lett. A BMW ilyesfajta hatékonyságát jellemzi, hogy mivel apránként múlt ki, fel sem tűnt, hogy nem fújt már tökéletes meleget (pedig ha valaki fagyos, én az vagyok). Szinte már el is felejtettem milyen forróság tud ömleni az utastérbe a légbefúvókon át...