Járműveim története

Lassan elfogy a tankból a Cataclean-es benzin, de sajnos nem oldotta meg az alapjáraton néha lefulladás problémáját (gyakorlatilag emiatt vettem). Ugyanis már a vásárlástól fogva fennáll az a jelenség, hogy parkolóban (akárhol) apróbb előre hátra mozgásokat végezve (forgolódás) irányváltásnál, amikor kinyomom a kuplungot nagyon mélyre ejti a fordulatot (sokszor 500 alá). Ilyenkor általában észbe kap, és korrigálja, visszarántva 1000 környékére, de sajnos sokszor van, hogy ezzel elkésik, s ezáltal leáll. Utána simán indul, hosszú utakon nem jön elő, csak ilyen "szöszmötölések" alkalmával, és leginkább meleg motornál. Először a szervóra gondoltunk (mert ilyenkor általában a kormányt is tekerem), de álló helyzetben tekergetve (ugyan lejjebb esik a fordulatszám) nem áll le. Hibalámpa nincs... Fojtószelep, és alapjárati szelep tisztítása megvolt, de sajnos ez nem oldotta meg a problémát. Így terelődött a figyelmünk az üzemanyagnyomás szabályzó membránjára. Nem volt egyszerű beszerezni, mert csak gyári létezik, az is horror áron. Szerencsére találtam egy angol oldalt, melyen rengeteg hasznos alkatrészt kínálnak elfogadható összegért.
Ma meg is jött a csomag, benne a szabályzó, egy gyári új tanksapka (régin elszakadt a "gumimadzag"), olajszűrő, és távirányító ház. A két első már be is került az autóba, az olajszűrő pedig a polcra, hisz még csak félidős a autóban levő olaj.
Végül itthon a régi töröttből az új házba költöztettem a tartalék távirányítót, így most az lett az elsődleges. A tél folyamán még esedékes lesz egy kipufogósor tömítés csere, aztán remélem, hogy minden rendben lesz...

Ma leszerelték azokat az ormótlan Yokohama murva gumikat a télire vásárolt Sapporo felnikről. Sokkal könnyebb így szállítani, és tárolni is, nem beszélve a festésről. Ugyanis sebtében le is fújtam őket. Sajnos az egyikről elkezdtem kromofággal lemaratni a festéket, de a bonyolult forma miatt ez csak részben sikerült, így az egy kicsit csúnyább, mint a másik három, melyeken egy szimpla mosás után közvetlenül a régi bevonatra fújtam a keréktárcsa festéket. Messziről nem olyan feltűnő, és a téli keréken amúgy sem ez az elsődleges. Egyébkén nem lett rossz...
Előtte - Utána
A kupakokat a helyükön tartó drótgyűrűből az egyik sajnos már annyira el volt rozsdásodva, hogy eltörött, így annak a pótlására is találnom kell valami megoldást.

Újra tökéletesen működik, és teljesen gyári. Az a pár nap, amíg ez nem így volt, csakis az emberi butaságnak tudható be. Történt ugyanis, hogy amikor lementünk Pécsre megnézni az autót, avval kezdte a kereskedő srác, hogy gyári indításgátló van benne, s így csak a műszerfal alján található két csavarra helyezett ujjakkal, a testünkkel zárva az áramkört hozható működésbe az indítómotor. Ennek ellenére a próbakör után visszaülve, erről megfeledkezve lazán beindítottam az autót mindenféle hókusz-pókusz nélkül is, pusztán a kulcs elfordításával. Gondoltam ő a hülye, amúgy is mondott sületlenségeket az autóról (meg mégis csak egy nepper), de nem lehet minden kereskedő Volvo szakértő. Az autó viszont elképesztően jó állapotú volt, így nem tulajdonítottam jelentőséget ennek a fiaskónak. A központizár sem működött csak kulccsal, mondván biztos lemerült az elem a távirányítóban. Ennyi legyen a legnagyobb gondja, megvettük. Másnap cseréltettem elemet, de továbbra sem akart működni. Gondoltuk újra kell programozni a kulcsokat, Bora esetében elemcserét követően ez volt a teendő. Ennek mikéntjéről azonban semmi infó nincs a füzetében, de még a neten is csak hírfoszlányokat találtam. Irány egy helyi autóvillamossági szerviz, ahol egy napot töltött el az autó, de nem tudták megoldani a problémát, mondván nem engedi az autó, hogy beleturkáljanak a rendszerébe, gyári Volvo szerviz szoftver kell hozzá, de utólagos modullal, és nem gyári távirányítókkal meg tudnák csinálni a zárat. Ettől persze még a riasztó továbbra sem menne. Már csillagászati szervizszámlák lebegtek szemeim előtt, gyors telefon a kereskedőnek (hozzáteszem nagyon korrektek voltak, megadták az előző tulaj elérhetőségét, sőt ők is felvették vele a kapcsolatot), majd az előző tulajnak, akiről időközben kiderült, hogy az egerszegi Volvo szalonban dolgozott. Innen már felgyorsultak az események, elmondta, hogy ne rakassak bele semmi utángyártott vackot, az autón minden működött, amikor leadta a kereskedésbe, valamit ott cseszhettek el rajta, megígérte, hogy ma megnézi. Reggel az Autó Mihók parkolójában mintegy öt perc alatt visszakötötte a vezetékeket a megfelelő helyre, s már működött is az indításgátló, a távirányítás, és a riasztó is. Valószínűleg elvitték valami pécsi okos szerelőhöz az autót a kereskedésből, aki nem tudta beindítani azt, így áthidalták, kikötve a rendszerből azt. A gondot ez a fixre kötés okozta, mert ennek függvényében aktiválódott volna a távirányítás, és a riasztó.
Közben beszélgettem Tamással, s életemben először úgy érzem, hogy jól jártam. Egy igazi magamfajta autóbuzi (most Alfája van - nem az első neki), aki ráadásul Volvo szalonban dolgozott. Elmondta részletesen azt is, hogy mi mindent cserélt az autón. Nem szoktam hinni a mesékben, de ez az autó tényleg költségmentes. Eddig az járt jól, aki tőlem vett autót, de most talán velem is valami hasonló esett meg. Kopp, kopp, kopp..

Tegnap megjött, ma reggel pedig helyére is került az új hátsó dob a Kalosban. Már tavaly is kellett hegeszteni a kipufogót, s már akkor sem jósoltunk túl nagy jövőt neki, múlt héten pedig rendre meg is adta magát. Olyannyira, hogy az újat csak fixre lehetett hegeszteni, mert pont a toldásnál szűnt meg létezni a cső.

Egyre jobban ráálltak hőn szeretett rendőreink az autóüveg fóliára. Egy ismerősünknek el is vették a forgalmiját emiatt, s a műszakin sem engednék át ebben a formában az autót, így tudtam, hogy az első oldalüvegeken meg vannak számolva a napjai. Az már csak a hab volt a tortán (tényleg tortát szállítottam), hogy tegnap igazoltattak is a rendőrök. A visszapillantóban figyeltem, ahogy nézegetik a fólia műbizonylatát, lélekben már készültem én is a legrosszabbra. Ehelyett amikor visszajöttek, csak megdicsérték, hogy "milyen szép torta", és jó utat kívántak. Megfogadtam, nem hazardírozok, így ma le is szedtem az első két ajtóról. Szar egy meló, mit mondjak...

A sport futómű, és a nagy felni peres gumival a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető az amúgy sem túl atombiztos Suzuki műszerfal barátjának. Régóta idegesített, viszont csak most jött el az a pillanat, hogy szabadidőm is engedte, hogy utána járjak ennek. Nem ismeretlen probléma, rengetegen panaszkodnak beltéri zörgésekre a fórumokon. A szervizek nem foglalkoznak vele, és sokan úgy állnak hozzá, hogy ennyi pénzért igazán megbocsájtható egy autónak, ha zörög. Nos én nem tartozom közéjük...
Nálam a műszerfal teteje szorult leginkább kezelésre, így az olvasottak alapján elkezdtem. Még anno vettem egy csomó öntapadós hangszigetelőlapot (maradt is belőle jócskán), ezzel dolgoztam. Amennyire csak hozzáfértem, végigpárnáztam szinte az egész tetejét a műszerfalnak, különösképp azon a részeken, ahol közel mennek a szellőzőcsövek, és ezekhez esetleg hozzáérhet. Aztán egy tesztkör, és idegösszeomlás. Nem mondom, hogy semmit sem értem vele, mert ha ütögetem a műszerfalat szebben, tompábban szól, nem olyan Wartburgos rezgéssel, de az az ominózus zörgés nagyobb úthibákon megmaradt. Menet közben folyton a műszerfalat tapogattam, és arra jutottam, hogy a szélvédő, és a műszerfal közé kell valamit kitalálni, mert ott rezonál. Ezt azért nem tettem meg már rögtön az első körben, mert egy hozzászólásban azt olvastam, hogy a hang nem onnan, hanem a központi kijelző elől jön. Hát jelentem hogy igenis az ablak tövéből jön. A képen látható módon megoldottam, azóta megszűnt a műszerfal zörgése...
Két 0,5cm x 3cm-es csíkot tömtem be pici csavarhúzóval a pirossal bekarikázott helyekre a fent említett anyagból. Így meggátolja, hogy rezeghessen a műanyag...

Történt egy nem várt beavatkozás, mert tegnap elpattant a régi könyöktámasz tetejének zárófüle. Küzdöttem becsülettel, próbáltam megragasztani két komponensű epoxy ragasztóval, meghegeszteni forrasztópákával, de sajnos mind túl rideg megoldás volt, és az első lecsukás alkalmával minduntalan újra elpattant. Átmenetileg, hogy ne nyíljon fel magától, hajtogattam rá egy új fület vékony alumínium rúdból, és ma körbenéztem, hogy mit vehetnék helyette. A Startban, ahol az előzőt is vettem, már nem tartanak ilyet (ha már ott voltam, akkor a Kalos olajcseréjéhez is megrendeltem a dolgokat), egy másik helyen pedig csak hétfőre tudtak volna rendelni (ha nagyon rendelni akarnék, akkor megrendelném én, és az már most csütörtökön itt lenne...). Az OBI-ban volt két fajta, melyek gyártója, így a tartókonzoluk is megegyezett a régiével (csak simán felcsavaroztam a helyére, nem kellett újra a rögzítéssel bajlódni, ez azért jó volt). Most ezek a kínai kacatok között is a karbon a divat, megértem találni egy szimpla feketét, a régihez hasonló ezüstről pedig nem is álmodtam... Kisebb fajtát vettem, ez jobban elfér, mint az előző, de ebben ki is merül az összes előnye, még a réginél is sokkal bénább kidolgozású az egész. Ezt mondjuk tükrözte az ára is. Annyit azért remélem ez is kibír, mint a régi...

Ugyan ez is egy nap késéssel, de megtörtént az olaj, a szűrők, és a kerékcsapágy cseréje. Újra minden a régi, és ismét csend honol, az utastérben...
 

Hirtelen ötlettől vezérelve ma betetettem Letenyén az új katalizátort. Nem volt egy egyszerű meló, de ügyes volt a srác, durván két óra alatt kicserélte. Nagyon jó lett, megérte az árát. Már hidegen is bőven határérték alatt dolgozik. Ezen felül húztak még a hosszbordás szíjakon, mert nedves időben indulásnál nyekergett. Jövő kedden Petya megejti az olaj, a szűrők, és a hátsó kerékcsapágy cseréjét. Alakul...

Egy nap késéssel ugyan, de a bőrkormány is a helyére került. A beltér most már olyan, amilyennek mindig is szerettem volna...