Járműveim története

Múltkor egyik kollégám is megjegyezte, hogy rég írtam a blogba, melynek oka nem lustaság, vagy időhiány, hanem egyszerűen nem szolgál kellő témával a Toledo birtoklása. És ez nagyon is jól van így, hogy a zavaró, de idáig hibát nem okozó "kuplungzsinnyegetésen" kívül alapvetően hibátlanul szállít minket napi szinten A-ból B-be. Mindössze néhány apróság akadt, melyek a használatot nem, vagy csak minimálisan befolyásolták, s ezek zöme is inkább csak a december elején lejáró műszaki vizsga miatt vált égetővé. Ilyen volt, hogy pár alkalommal padlógázas gyorsítás esetén elment az erő, és hibalámpát gyújtott az autó. A P0234 hibakódot már megismertette velem a 156-os is, így ezen is kicseréltem a MAP szenzort.A foglalkozás elérte célját, hibalámpa azóta nem volt. Aztán egy kis ablaktörlő mechanikát érintő közjátékkal ugyan, de végre ki lett cserélve a repedt szélvédő is. A régi még a gyári volt, s feltehetően más okból kifolyólag sem voltak még leszedve az ablaktörlő karok az autóról, így a vezetőoldali anyája a csonk végével együtt távozott az örök vadászmezőkre. A megmaradt részbe menetet fúrtak, s most anya helyett csavar tartja a helyén.Szintén a közelgő műszaki vizsga miatt kollégám ránézett a pótféklámpára, mert egyáltalán nem világított. Az ilyenkor szokásos átvezetőben történő kábelszakadás helyett maga a lámpa, konkrétan abban egy led okozta a hibát. Át lett hidalva a hibás rész, így most középen egy kis szakasz kivételével újra teszi a dolgát ez is. Aztán a sikeres műszaki vizsgán megállapították, hogy a jobb külső féltengely gumiharang kiszakadt, s már veri ki a zsírt, így a héten ahelyett is kapott egy újat az autó.Szóval alapvetően jön-megy, teszi a dolgát, s remélhetőleg hasonlóan eseménytelen kilométerek várnak ránk vele a jövőben is...

Fél év és nagy vonalakban hatezer eseménytelen kilométer után, úgy fest, hogy amolyan kiszámíthatóan unalmas az életünk a Toledóval. És ezt most egyáltalán nem bánom, mert - többek közt ennek is köszönhetően - végre rendeződni látszanak soraink az elmúlt év fiaskói után. Végig kirándultuk vele a nyarat, s - bár még mindig nem megyünk annyit éves szinten, mint a fiam születése előtt (évi 12-15 ezer kilométer szemben a 20-25 ezerrel) - tette mindezt a legapróbb köhintés nélkül. Egyedüli zavaró tényező még mindig a kuplungolás közben hallható zúgó hang, melynek elhárítására tettem egy utolsó kísérletet: kicseréltettem a kuplungvillát (rugóval és ütközővel együtt), és a hüvelyt is amin csúszik a kinyomócsapágy.A jelenség maradt, a különbség csupán annyi, hogy már az összes kuplungharangban található alkatrész új az autóban. Nem mondhatja senki, hogy ne tettem volna meg mindent, hogy megszűnjön ez az idegesítő hang és pedálon érezhető vibráció formájában jelentkező hiba, de elég, befejeztem. Amíg ki nem forrja magát, vagy valami csoda folytán rá nem tapintok a forrására, hagyom a francba, és próbálok vele együtt élni. Nem egyszerű ez egy magamfajtának, de se nem romlott, se nem javult mióta nálunk az autó, így feltehetőleg komoly problémát a jövőben sem fog okozni. Aztán ha már úgyis lekerült a váltó, kapott két liter belevaló olajat a teherautókhoz használt helyett. Az utóbbival melegen nehezen kapcsolhatóvá vált néhány fokozat, de azóta olyan, mint az álom, újra nagyon finom lett a kapcsolási érzet.Évek óta érlelődik bennem a gondolat, hogy az én felhasználási feltételeimhez a legideálisabb választás egy garnitúra négyévszakos gumi lenne, de csak mostanra követték tettek az elhatározást. Aztán ha már lúd legyen kövér alapon egyből egy noname kínai abroncs került az autóra (Tracmax), ami esőben azért "B"-s minősítéssel rendelkezik. Eddig hozza az elvárt szintet, az átlagos napi jövés-menéshez abszolút megfelel, de kellő tapasztalat híján erre térjünk majd vissza a tél után...Egyetlen zavaró dolog, hogy a kelleténél gyorsabban fogyasztja a hátsó helyzetjelző izzókat. A napokban kellett harmadszor cserélni - eddig egyszer a bal, s immár kétszer a jobb oldali 21W-ost.A 190 000km-nél esedékes szervizen felül sajnos egy szélvédőcsere is várható a decemberi műszaki vizsga előtt, mert kaptam egy kavicsot, ami kis idő után el is repedt. Keresve az örömöt az ürömben avval vigasztalom magam, hogy valamilyen - számomra ismeretlen - okból kifolyólag a bent levő (még gyári) szélvédője irtózatosan karcos, ami este amúgy is baromira zavaró volt...

Nos az úgy volt, hogy tulajdonképp nem is akartam autót venni. Pontosabban egy hajszállal sem jobban, mint bármely átlagos hétköznap, hisz kattantságomból kifolyólag szinte a napi rutinom része a hasznaltauto.hu, s azon belül is a környékbeli hirdetések böngészése - gondolván hátha szembejön egyszer a tuti vétel. S szembe is jött egy márciusi estén - legalábbis ekkor még azt hittem, de ezt lejjebb majd bővebben is kifejtem - így hirtelen felindulásból vettem egy 5P2-es Seat Toledót. Igen, azt aminek olyan ronda a hátulja, bár ahogy telik az idő, sokkal inkább látom ebben a fantáziát, mintsem az Altea XL ötlettelen hátsó traktusában. Meg hát ezt is az a Walter Da Silva rajzolta, aki az eredeti 156-ost (jól példázza, hogy neki sem lehet mindig jó napja...), így bele tudok magyarázni némi szentimentális kapcsot is a választásba, miszerint szegről végre egy tőről fakad egykori hőn imádott Alfámmal.Új korától magyar, követhető előéletű autó, minden elvégzett karbantartás számlával igazolva (vezérlés, kuplung kettőstömegű, s elmondás alapján a hajtókarcsapágyak is cserélve), teljes polír, újszerű hibátlan beltér. Nem, ez most nem a hirdetés szövege, hanem az autó valós állapota címszavakba szedve, így tulajdonképp csak egyetlen dolgot próbáltunk ki azon a márciusi délutánon, hogy a gyerek rendesen kilát-e az ablakon. Az átlagon felüli esztétikai állapot miatt a próbaút kimerült egy rövid, pár kilométeres körben (utólag ez hiba volt, hisz márciusban még nem volt meleg, így ez alatt nem tudott átmelegedni a hajtáslánc).Használatba véve viszont feltűnt, hogy melegen, 2000-es fordulat környékén (és felette is) furcsa, kinyomócsapágy szerű fémes, súrlódó hang hallható a kuplung kinyomása közben (leginkább a pedálút alsó harmadában), melyet finom rezonancia formájában a pedálon is érezni. Vissza is vittem a kereskedésbe, ahol kicseréltettem az amúgy tényleg alig pár ezer km-t futott kettőstömegű szettet egy Valeo átalakító készletre, és elvégeztettem az esedékes olaj, olajszűrő, üzemanyagszűrő, levegőszűrő, pollenszűrő cserét is az autón.A hang és rezgés sajnos maradt, így kollégám ismét levette a váltót, de a jelenségre utaló nyomot ő sem talált, így feltett egy másik, bontott váltót. Mivel avval is ugyanolyan volt, így arra gondoltunk, hogy hátha maga a főtengely mozdul túl nagyot tengely irányban: kapott új szett támcsapágyat, és Motul olajat. Végül itt adtam fel a dolgot, s fogadtam meg a szerelők tanácsát, miszerint bajt biztos nem okoz, szarjam le, és használjam így (tízből nyolc ember talán észre sem venné, de nekem már nagyon rááll a fülem).Szintén a fenti kollégámtól kaptam egy garnitúra lemezfelnit, amit eredetileg téli szettnek szántam a 17-es disco felnik mellé, ám a peres gumik olyannyira tönkrevágták a menetkomfortját az autónak (hiába na, változnak a preferenciák, ha az embernek családja van), hogy egy gyors festést követően felrakattam rájuk a Grande Puntóhoz vásárolt második szett lemezfelniről megmaradt 195/65R15-ös nyárigumikat, s nagyon igényes Bárdis dísztárcsák társaságában nyugdíjazták az aluszettet. Aztán a kezdődő kopogást megszüntetendő, kapott két új stabpálcát hátra, valamint lefejtettük a már megroggyant külső héjat a hátsó kipufogódobról, amit "nagyon igényesen" le is fújtam hőálló ezüst festékkel.A sors furcsa fintora, hogy szisztematikusan pont azoktól a dolgoktól megszabadítva vált számunkra egyre használhatóbbá az autó, amik a vásárlás során még figyelemfelkeltő tényezők voltak, úgy mint a gyári 17-es alufelnik új gumikkal, valamint az érintetlen gyári beltér. Végül ez utóbbin is változtattam, hisz 2021-ben rohadtul nem életszerű mp3 cd-ket írni, az aux csatlakozás pedig sohasem volt a kedvencem, így megkapta a Toledo is a Mini-ből a 156-osba, onnan pedig a Puntóba átmentett jól bevált Kenwood fejegységet.Nem a legszebb, de van USB, relatíve jól is szól, mert elég aprólékosan lehet a hangzást állítani (vágási frekvenciák stb.), és lett egy új tárolórekesz a telefonomnak is - kell ennél több?Kétség nem fér hozzá, hogy valami ilyesmi jármű a tökéletes válasz a jelenlegi igényeinkre, s bízom benne, hogy a relatíve alacsony futásteljesítménye, és az általánosan vett, már már újszerű állapota miatt a lehető legkevesebb ráfordítással a lehető legtöbb kilométert tudjuk megtenni vele. Hogy szeretem-e? A fent említett hang frekvenciája folyton ott táncol az idegszálaimon, hiába a leszarom tabletta, a PDTDI motor az eddig használt JTD-khez, valamint a BMW M47TUD20-hoz képest is egy kulturálatlan traktor, ami gyenge, kelletlen, s produkálja mindezt meglepően magas, közel 7 literes átlagfogyasztás mellett. Hiába akarta a VW a konszern Alfájává tenni a spanyol márkát, Golf V alapokon összelegózva nem lehet érzelmekre ható autót gyártani. Ugyanakkor számunkra pont tökéletes a mérete, a beltere, a tárolórekeszek száma, s - bár most elég bénán néz ki - már rugózás szempontjából is megfelelő.A beltérből hiányoznak a gusztustalanul öregedő gumírozott bevonatú kapcsolók, van helyettük a sportosság jegyében kályhaezüst meg kamukarbon. Újonnan ezek "prolibb" hatást kölcsönözhettek egy VW/Audi puha felületeihez képest, viszont tartósság szempontjából sokkal jobb megoldásnak bizonyultak, hisz ezek 14 év után is ugyanolyan kemény, kopogós vackok maradtak - és a kemény, kopogós, de ránézésre újszerű vacak sokkal esztétikusabb, mint egy fehérre hámlott, zsíros, nyúlós, ragadós vacak - mint új korukban. Emiatt nem érzem rossz választásnak, mert ennyi pénzért, ilyen állapotú és futásteljesítményű autót nem találtam volna másikat, így remélhetőleg észrevétlenül, jelentős meghibásodások nélkül válik mindennapjaink részévé.