Járműveim története

Múltkor egyik kollégám is megjegyezte, hogy rég írtam a blogba, melynek oka nem lustaság, vagy időhiány, hanem egyszerűen nem szolgál kellő témával a Toledo birtoklása. És ez nagyon is jól van így, hogy a zavaró, de idáig hibát nem okozó "kuplungzsinnyegetésen" kívül alapvetően hibátlanul szállít minket napi szinten A-ból B-be. Mindössze néhány apróság akadt, melyek a használatot nem, vagy csak minimálisan befolyásolták, s ezek zöme is inkább csak a december elején lejáró műszaki vizsga miatt vált égetővé. Ilyen volt, hogy pár alkalommal padlógázas gyorsítás esetén elment az erő, és hibalámpát gyújtott az autó. A P0234 hibakódot már megismertette velem a 156-os is, így ezen is kicseréltem a MAP szenzort.A foglalkozás elérte célját, hibalámpa azóta nem volt. Aztán egy kis ablaktörlő mechanikát érintő közjátékkal ugyan, de végre ki lett cserélve a repedt szélvédő is. A régi még a gyári volt, s feltehetően más okból kifolyólag sem voltak még leszedve az ablaktörlő karok az autóról, így a vezetőoldali anyája a csonk végével együtt távozott az örök vadászmezőkre. A megmaradt részbe menetet fúrtak, s most anya helyett csavar tartja a helyén.Szintén a közelgő műszaki vizsga miatt kollégám ránézett a pótféklámpára, mert egyáltalán nem világított. Az ilyenkor szokásos átvezetőben történő kábelszakadás helyett maga a lámpa, konkrétan abban egy led okozta a hibát. Át lett hidalva a hibás rész, így most középen egy kis szakasz kivételével újra teszi a dolgát ez is. Aztán a sikeres műszaki vizsgán megállapították, hogy a jobb külső féltengely gumiharang kiszakadt, s már veri ki a zsírt, így a héten ahelyett is kapott egy újat az autó.Szóval alapvetően jön-megy, teszi a dolgát, s remélhetőleg hasonlóan eseménytelen kilométerek várnak ránk vele a jövőben is...

...annál lényegesen jobb, mint volt. Nem véletlen, hogy március óta nem született egyetlen egy poszt sem, hisz a nálam töltött három év alatt amolyan "tojotává" forrta ki magát a 156-os. Még mielőtt vendettába kezdenek a valódi hithű Toyotások leszögezem, hogy nem véletlen az idézőjel. Csak amolyan "azéntojotám" lett a szarolasz. Jön, megy, dudál, világít, teszi a dolgát ahogy kell, de azért akadt egy pár apróság amitől egy igazi Corolla tulajdonos eret vágott volna, én viszont örömmel nyugtáztam: "ja csak ennyi"? Feltűnt például, hogy egyre kelletlenebbül dolgozik a hátsó ablaktörlőmotor, míg végül egy esős áprilisi estén úgy nem gondolta, hogy csigatempóval elvánszorog a 12 órás pozícióig, majd megáll teljesen függőlegesen. Onnan pedig se jobbra, se balra nem volt többet hajlandó kitérni.Mivel egész jól megvagyok nélküle, így az EGR eltávolításhoz hasonlatosan ismét az autóiparban oly divatos irányzat, a súlycsökkentés áldozata lett az ehhez kapcsolódó alkatrészkupac. Kibontottam az egész miskulanciát a csomagtérajtóból, majd egy 35mm-es gumidugóval beragasztottam a helyén tátongó lyukat. Nem utolsó sorban sokkal jobban is tetszik így...Aztán a pandémia közepén (igaz már egész régóta gyanús volt) feltűnt, hogy a McDrive-ban állva (a nagy #maradjotthon ideje alatt szinte semmi más opció nem állt rendelkezésre a szép kártya felhasználására, így be kell vallanom, hogy bizony áldoztunk néha ily módon - szigorúan este 21 óra után - az "egészséges életmód" oltárán) felmegy a vízhőfok egészen a 100-as jelig, anélkül, hogy a hűtőventillátor bekapcsolna. Másnap kiszereltem az ellenállást, s a fenti képen is látható nem túl bizalomgerjesztő látvány fogadott. Rendeltem egy újat, kicseréltem, s visszatért az 1-es fokozat - azóta klímázás közben sem ordít állandó jelleggel ki-be kapcsolgatva a 2-es fokozat.Mivel ezeket leszámítva tényleg semmi nem jött elő a Toy...akarom mondani az Alfán, így rászántam magam egy az E39-en annó elvégzett low budget állagmegóvásra, immár tanulva az akkor elkövetett hibákból is. Leginkább a küszöbökön, és a motorháztetőn levő festékfolytonossági hiányoktól akartam megszabadulni, de elkapott a gépszíj, és festegettem még imitt-amott, amitől a végeredmény meg olyan lett, amilyen...Első körben kaptak a rozsdás részek Brunox rozsdaátalakítót, majd cinkes rozsdagátló alapozót és jó vastagon alvázvédőt. Egy hét száradást követően erre fújtam a színt, és a lakkot. Sajnos a rücsi azon egyenetlenségeit, amiket a fekete szín jótékonyan elrejtett, azt a csillogó ezüst most kiemeli, de kellő távolságból és hunyorítva azért elfogadható. Ami viszont sokkal fontosabb, hogy van rajta anyag rendesen, s már nem a pőre lemez kapja a külső behatásokat.A motorháztetőn kicsit fillerezni és csiszolgatni is kellett, hogy a körülményekhez képest sima legyen a fényezendő felület, ami a legvégén össze is lett polírozva, így a színeltérést leszámítva egész egységes lett a végeredmény. Szép ugyan nem lett, hisz ahhoz telibe kellett volna fényezni az egész motorháztetőt, de annál jobb, mint volt, s remélhetőleg rozsdásodni sem fog.Mivel facelift-es modell (még ha csak másfeles is), színrefújtam az eddig fekete ködlámpakereteket, majd hogy jól megzavarjam a díszléctrollokat (az igazság persze az, hogy így sokkal jobban elrejti a felületi hibákat), az eddig színrefújt díszléceket feketére festettem, mint ahogy az a ráncfelvarrás előtti példányok esetében volt. Tartottam tőle, hogy vállalhatatlan lesz, ha az olasz designerek által megálmodott konzisztenciát megbontom, de a végeredmény meglepően jó lett. Valahol itt kapott el a gépszíj, s ha már lúd, legyen kövér alapon lefújtam a tető első, mára teljesen lepattogzott, lakkhiányos részét is. A végeredmény annál lényegesen jobb, mint volt, de erre is igaz, ami a motorháztetőre - így részben javítva azért látszik az eltérés...Végül előkerestem a még annak idején a Suzukira vett (hú te jó ég milyen régen volt az) kipufogóvéget. Anno túl nagy lett, de a Toyot...akarom mondani az Alfára pont passzol a 60-as vég. Kicsit kellett ugyan vágni a gyári végből, hogy kellően beüljön a lökhárító alá, de megérte, mert a végeredmény kimondottan tetszetős lett.Ha így folytatja, akkor csak a jövő áprilisban esedékes műszaki előtt kellene a két hátsó lengéscsillapítót kicserélni - mielőtt még leszakad róluk a rugótányér - mert elég rozsdásak a kényes részen. Ettől függetlenül tudom, hogy előbb-utóbb kigyógyul a skizofréniából, s újra Alfaként fog viselkedni, kiharcolva a neki járó figyelmet...

Közel két hónapja írtam utoljára bejegyzést (egész véletlenül szintén az Alfáról) viszont már annyi piszlicsáré apróság történt az autóval - amikért önmagukban külön posztot nem volt érdemes írni - hogy nem várok a közelgő olajcseréig, mert annak úgy már félő, hogy "Csikósi" méreteket öltene a hossza. A múltkori írásomból a kuplungozás grandiózus élménye miatt kifelejtettem, hogy áprilisban megejtettem a már szokásosnak mondható tavaszi légszűrő, valamint pollenszűrő cserét, összekötve egy klímatisztítással.Szintén ekkor tettem két 17cm-es Blaupunkt hangszórót az első ajtóban levő gyáriak helyére, az utóbbiakat pedig elköltöztettem hátra. Már mindkét hátsónak szakadt volt a membrán része a peremén, így elmondható, hogy rájuk fért a nyugdíjazás. Nem mondom, hogy ezután autóhifi versenyre fogok vele járni, de a Blaupunktoknak köszönhetően kicsit teltebbek lettek a mély hangok, a selejtek kiiktatásával pedig megszűnt a recsegés. Már csak az első ajtókban levő kábelátvezetőkre kéne ránézni, mert azok miatt rossz úton néha elhallgat egyik egyik oldal.Aztán időhiány, és egy hirtelen jött munkahelyváltás miatt sztornóztam az előző poszt végén idén nyárra betervezett karosszériát érintő munkálatokat, így szintén átmeneti jelleggel a múltkor már bevált módon ismét folytonossá tettem néhány lyukat az alján (így alulról már nem tud beázni, és talán tovább nem is romlik). A tartóelemek szerencsére hibátlanok, de a hátsó fenéklemezek - feltehetően még az előző tulajnál történt, és nem kezelt rendszeres beázások miatt küzdenek némi folytonossági hiánnyal. A tél előtt kapni fog még egy réteg alvázvédőt, aztán tavasszal a műszaki vizsga után majd úgyis kiderül hogyan tovább. Egy már vásárlás óta fennálló apró, ám annál idegesítőbb apróságnak is sikerült pontot tenni a végére, miszerint ha mostam az első szélvédőt, úgy mindig csurgatott egy kis vizet a hátsóra is. Ez azért volt bosszantó, mert emiatt mindig moshattam - sok esetben tök feleslegesen - azt is. Mivel egy motor nyomja előre hátra egyaránt a vizet, világos volt, hogy az irányváltó szelepe nem tud zárni teljes mértékben. Rendeltem hát egy új komplett szivattyút, amit egy alapos tartálymosással összekötve be is építettem. Azóta csak ott, és az a szélvédő lesz vizes, amelyiket éppen mosni akarom.Került új feszítőgörgő a hosszbordásszíjhoz - ez utóbbi is egy elmaradt tétel, még anno a vezérléscsere alkalmával sikerült úgy elbújnia az alkatrészes dobozban, hogy nem került beépítésre. Június elején aztán volt egy kis szabadidő, és pótoltuk a hiányosságot, így már ez sem lóg ki a sorból.Ugyanekkor - ha már úgyis csápon volt az autó - kiszúrtam, hogy igencsak repedezett az összes kipufogófüggesztő gumi. Filléres tétel, kapott újat ezekből is. Annyit tuti nem bírnak ki, mint a gyáriak, de egy pár évig talán jó lesz.Tavaly felpolíroztam géppel a fényszórókat, de sajnos utókezelés híján elkezdtek visszamattulni. Gondolkoztam új utángyártott lámpatesteken, de szervizes pályafutásom alatt eddig csak elvétve sikerült olyat találni, aminek van valami értelmezhető vetítési képe is, így hamar elvetettem az ötletet. Vettem TurtleWax-os felújító szettet, és azokkal alaposan megdolgoztam a gyári Carello-kat. Az eredmény nagyon jó lett, de itt inkább az a kérdés, hogy vajon mennyire lesz tartós.Egy hirtelen ötlettől vezérelve még utolsó projektként a régi munkahelyemen lefestettem a rozsdás ütött-kopott ablaktörlő karokat matt feketére. Nem volt egyszerű lehúzni őket, pedig tavaly az esőcsatorna tisztításakor meg voltak bolygatva ezek is. Most kaptak rézpasztát, hogy ne rohadjanak ismét ennyire össze.Ahogy hazaértem az utolsó munkanapomon, arra lettem figyelmes, hogy nem világít az üzemanyagszintjelző, és az óra alsó fele. Bár nem volt nehéz, de jól szét kellett bontani a műszerfalat az izzócseréhez.Természetesen kicseréltem mind a hatot, s az is csak ekkor tűnt fel, hogy a szegénységjelzőé már valamikor régebben kiégett, a hamutartóé pedig valószínűleg mióta nálam van soha nem is volt jó. Most ismét fényárban úszik a középkonzol.Végül a napokban nekiláttam, hogy a denaturált szeszes módszerrel eltüntessem a kopott, ronda és mára már gusztustalanul ragadós "soft-touch" bevonatot az ajtóbehúzókról. A kiszerelés könnyen ment, s egyik este az oldalborda legnagyobb örömére a konyhaasztalon elkezdtem lemosni róluk ezt a maszatot.Ekkor szembesültem vele, hogy az Alfa esetében nem szép fényes fekete műanyag lakik a bevonat alatt, mint sok VW csoportos autó esetében, hanem egy porózus tapintású szürkésfehér rondaság. Ezek festés nélkül nem kerülhettek vissza (azt pedig mégsem vállalhattam be otthon), így jobb híján, hogy legyen valami kis sikerélményem, kivakartam az évtizedes mocsokból az ablakemelő kapcsolókat.Tegnap jutottam el addig, hogy lefújjam őket matt fekete festékkel, s újra elfogadható külsőt kapjanak. Szerencsére az időjárás is kegyeibe fogadott, pikk-pakk megszáradt mind a négy.Visszaszereltem a kapcsolókat, és mehetett minden a helyére. Azon felül, hogy sokat dobott a beltér megjelenésén, végre nem azokhoz a ragacsos vackokhoz nyúl az ember, s ez az érzés megfizethetetlen...

Ma átlépte a kilométerszámláló a negyedmilliót. Lekopogom, problémamentesen teszi a dolgát az autó, így ami történt vele az eltelt idő alatt csak olyan apróságok voltak, amiket nem tartottam érdemesnek arra, hogy külön posztot írjak róluk. Került bele ugyanis egy új akkumulátor, Bosch ablaktörlőlapátok, valamint a szélvédőn vásárlás óta rajta levő kavicsnyomot is kijavíttattam, már amennyire lehetséges volt ennyi idő után (állítólag már megült benne a por, így nem tudja annyira szépen kitölteni a repedést az az anyag, mintha rögtön az incidens után történne).

A vásárlás óta problémás pontja volt az autónak az esőérzékelő, mely a szélvédőcsere óta vált igazán égetővé. Mikor megvettem az autót, csak egyszerű szakaszos törlésre volt képes. A hibakód alapján ki is derült, hogy egyáltalán nincs inicializálva az esőérzékelő, így kár várni, hogy az a szélvédőn elterülő esőcseppek mennyiségének megfelelően működjön. Az akkor még karcos szélvédővel nagy nehezen sikerült hozzátanítani az autóhoz, de feltehetően a millió karcnak köszönhetően elég rapszodikusan törölgetett. A BMW esőérzékelők ugyanis két részből állnak: van egy fix rész, mely hivatalosan az esőérzékelős szélvédőre van ragasztva (nincs is külön cikkszáma), és amolyan prizmaként működik, s van egy erre rápattanó elektronika. Elvileg ez utóbbi dolgozza fel a szélvédőre hulló esőcseppek általi fénytörést (ha jól tudom infravörös fény segítségével), s vezérli a törlést. A cserét követően kezdődött az igazi kálváriám, ugyanis az utángyártott szélvédőre teljességgel lehetetlen volt inicializálni a funkciót. Ekkor leszereltem, s szétbontottam a gyári esőérzékelő elektronikát, melynek dobozában meglepetésemre zörgött valami. Kicsit tovább bontva (ameddig roncsolás nélkül lehetett), egy a nyáklapról levált kis ellenállás hullott ki belőle. Első szemmel látható hiba - rendeltem is egy újabb, már az 1.4-es software-t tartalmazó elektronikát az e-bayről, de sajnos nem történt előrelépés, mert így is állandóan az "inicializálás meghiúsult" felirattal örvendeztetett a diagnosztikai gép. Mérgemben elmentem a lakatoshoz, s egy szikével levágtam a régi, még gyári prizmát a kupac tetején fekvő előző szélvédőmről. Alapos féktisztítós pucolás után (a régi zselé igencsak oda bír kötni) gyors próba - csak kézzel a szélvédőhöz nyomva a hóbelevancot - sikeres inicializálás. Nagy volt az öröm, mert meglett a hiba, már csak az nem volt teljesen tiszta, hogy miként fogom az utángyártott prizma helyére visszatenni a gyárit. Gondolkodtam alternatív megoldásokon (neten is találtam átlátszó RTV szilikonnal felragasztott szenzort), de tudom mennyire kényesek ezek a legapróbb légbuborékra is. Hosszas keresgélés után végül rábukkantam egy kimondottan szélvédős oldalra, ahonnan célszerszámoktól kezdve komplett szélvédőkön át lehet rendelni öt darabos kiszerelésben típusspecifikus esőérzékelő zselét is. Rendeltem is egy csomag E39-hez valót, gondoltam úgyis jól jön ha több van, mert nem bíztam benne, hogy elsőre sikerül szépen és működőképesen felragasztanom. Nem is sikerült, olyannyira nem, hogy egyik ferde ragasztást követő levágás alkalmával három darabra repedt a prizma. Ekkor kicsit elborult az agyam, gyorsan összeraktam, és nem is foglalkoztam vele pár hétig. Aztán a napokban szétakadt az ablaktörlő rudazatom, így ismét az ablaktörlőkkel voltam kénytelen bíbelődni. Sajnos menthetetlenül szétkopott a régi, s ha már úgyis bontóznom kellett, kértem mellé egy darab kivágott szélvédőt is az esőérzékelővel (Kasza Mester szerintem hülyének is nézett, hogy miért vágatok szét egy jó üveget). Ma meg is érkezett a csomag, s inkább az egyszerűbbnek tűnő felével kezdtem - új módszert fejlesztve (szélvédő vágó dróttal a feszülés, és törés elkerülése végett) leműtöttem a prizmát a ma kapott szélvédő darabkáról. Erre helyeztem fel egy új zselét, majd hőlégfúvóval felmelegítve az egészet felnyomtam a szélvédőre. Már szemre is jónak tűnt, s végre inicializálnom is sikerült - nem utolsó sorban pedig még működik is:

Ezt követően még kicseréltem az ablaktörlő relét egy gyári újra, mellyel remélhetőleg sikerül elejét venni a random leállásoknak is, melyek folyamán csak spriccelni lehet, újra törölni pedig csak az autót leállítva majd  beindítva. Holnap délelőtt bekerül a bontott rudazat is kompletten ahogy érkezett (motorral együtt), és akkor végre leírhatom, hogy már egészen olyan az autó, mint amilyennek azt én szeretem...

Update 2014.09.20.: Bent a rudazat, és megfelelően működik. Remélem ez mostanában nem fog szétakadni...

Mint ígértem a BMW-vel folytatom, ugyanis a múlt hétvégén megadta magát a bal tompított xenon izzóm. Természetesen párban cseréltem őket, így mindkét oldalra új 6000K-es D2S került. Aztán ha már ott matattam a motortérben, kibontottam az intenzív mosó tartályát is, mivel folyásnyomok voltak a pumpa tájékán. Ráfért a tisztogatás, és a pumpa is menthetetlennek bizonyult (el volt repedve hosszában), de ehelyett is kerítettem egy újat. Aztán péntek este leengedtük róla az olajat, és megkezdtük a már vásárlás óta esedékes nagyszerviz végrehajtását. Került bele új olaj, olajszűrő, levegőszűrő, pollenszűrő, gyújtógyertyák, a szervóhoz új tömítések, és hidraulika olaj, valamint mindkét hosszbordásszíjat és a bal toronycsapágyat is újra cseréltük (a kartertömítést inkább kihagytuk, valószínűleg a szervótól volt az a kis szivárgás). Mivel nem volt rendes fűtés az anyósoldalon, és minden internetes fórumon a kétoldali fűtéscsapot nevezték meg hibaforrásként, így azt is kicseréltük egy bontottra, de sajnos ez nem oldotta meg a problémát. Ezalatt levettem az ütött-kopott ablaktörlőkarokat, és szépen lefújtam őket matt fekete festékkel. Most már ez sem lóg ki az összképből:Gyakorlatilag két apró hibája maradt az autónak: az utángyártott szélvédő miatt az esőérzékelő jelenleg sajnos nem tanítható az autóra, így csak snassz szakaszos törlésre képes, valamint az anyósoldalon továbbra sincs olyan intenzív fűtés...

Update 2014.09.15.: A fűtés problémát úgy néz ki sikerült ma megoldanom. Tegnap az egész estét az E39 fűtés-hűtés-klíma panel működésének tanulmányozásával, valamint az előforduló hibákkal foglalkozó fórumok böngészésével töltöttem. Ekkor vált világossá, hogy bár sok helyen a kétzónás fűtéscsap szelepeit hozzák hibaforrásként, de ezek - ha a vezérlésükben nincs hiba - elvileg nem okozhatnak ilyen tüneteket. Alaphelyzetben ugyanis mindig nyitva vannak (elkerülendő, hogy hiba esetén a motoron maradjon az összes melegvíz), és csak  alacsonyabb hőfokok beállítása esetén zárják el a fűtőradiátor megfelelő felét (a radiátor két víztérre van osztva, mely két bemenettel, és egy közös kimenettel rendelkezik). Végül egy E46-os BMW enyémhez megtévesztésig hasonló kálváriája adta a nyerő tippet - mivel a fűtéshez a keverőmotoroknak nincs köze, valamint a kétoldali fűtéscsap is jó, így nem lehet más, mint hogy nincs megfelelő áramlás a radiátor anyós oldali felén. Délután beparkoltam a mosóba, lekötöttem róla mindhárom csövet, és a sima "kerti" slagot (nem a magasnyomásút) csatlakoztatva a helyükre, mindkét irányban alaposan átmostam mindkét oldalt. Láthatóan alig tudott áramlani a víz a jobb oldalon, így ekkor már tudtam, jó nyomon járok. Az összerakást, és légtelenítést követően pedig végre dőlt a meleg a jobb oldali befúvókon is. Már csak abban bízom, hogy bírta a víznyomást, és nem kezd el folyatni eztán a radiátorom...

Mai nap megtörtént a teljes kárpittisztítás, s a futóművel is foglalkoztunk egy kicsit - melynek bár hála Istennek nincs komolyabb baja - azért apró koppanások jöttek az első kerekektől. Emelőn világossá vált, hogy a belső stabilizátor szilentek kinyúltak, s a balos stabilizátor pálca lóg. Nem egy agyműtét a dolog, így ha már nekiálltunk kicseréltük mindkét belső gumit, és mindkét "kutyacsontot" egyaránt. Végül tettem új ablaktörlőlapátokat a régi szakadtak helyére. Alakul ez...

Legutóbbi soproni kiruccanásom alkalmával szinte végig esett hol az eső, hol pedig a hó.  Azt hittem (akárcsak a gumiknál), hogy ezt a telet még kihúzzák, nem akartam új, drága lapátokkal egyből a jeget karistolni. Ez sem jött össze, a hátsó gumi el is szakadt, az elsők pedig már annyira ridegekké váltak, hogy egyszerűen nem töröltek semmit sem (a hangjukról már nem is beszélve). Muszáj volt vennem újakat. Előre inkább az olcsóbb kínai FlatPro fantázianevű "íves-elasztikus" (aeroblade) csodákra esett a választásom, hátra pedig vágtam bele új gumit. Így egész olcsón megúsztam ahhoz, hogy ha betesz nekik a tél, ne sajnáljam őket kihajítani a kukába. Tavasszal meg jöhetnek a Valeo-k, ha úgy alakul, és ezek tényleg csak ezt a pár hónapot bírják ki...

Van ez a visszahívás a Suzukinál, így ma a párduckölyök is átesett az érintett alkatrészek garanciális cseréjén (mivel eddig még egy visszahíváson sem jelent meg - ki volt vonva a forgalomból - így most mindent megcsináltak rajta). Tiszta új lett a csomagtartó. A fém részeket lefestették valami fekete festékkel, a kárpitokat pedig kivétel nélkül mind újra cserélték, a két szélső biztonsági övvel együtt. Fogadalmammal ellentétben ezt itt, Nagykanizsán csinálták, a Hirt-nél, mert sajnos Letenyén a Vargáék visszaadták a hivatalos márkaszervizt (Mindenki hozzájuk járt garis javításokra, és ez nem volt túl kifizetődő nekik. Bár az óradíjat fizeti a gyár, de az alkatrészeken ilyenkor nincs haszon.), így ott már nem foglalkoznak garanciális javításokkal. Itt is minden flottul ment, s ez kicsit pozitívabb színezetet adott a róluk kialakult képnek bennem, bár a munkafelvételes picsa még mindig rendkívül tenyérbemászó. Bizonyos szinten mondjuk meg is tudom érteni, hisz saját szememmel tapasztalom (vagy lehet, hogy csak én megyek mindig rosszkor), hogy a "keleti" autókat ugyan leváltotta a Suzuki, de a tulajdonosok ugyanolyan szockó parasztok, mint akik micisapkában vezették a Wartburg kombit. Ma például amíg vártam, berobogott egy kerek képű, jól szituált vidéki család az Ignisükkel, valami fék (ABS) illetve lengéscsillapító problémák miatti átvizsgálásra úgy, hogy az autó tetőcsomagtartójára már rá volt kötözve a fenyőfa. Nem tudtam, hogy sírjak-e, vagy nevessek, ahogy a műhely ablakon betekintve láttam, ahogy a fékpadon fenyőstől rázzák az autót... Szóval nem csodálom, hogy ezekhez az emberekhez egy kicsit másabb mentalitás kell, mint mondjuk egy VW szalonban. Ettől függetlenül nem esik jól, hogy velem, és a normálisabbjával is ilyenek...