Járműveim története

Ha valaki azt gondolta volna, hogy egy kisebb afrikai ország éves GDP-jének elköltése után idén már semmi érdemleges nem történhet a Toledóval, az - velem együtt - balga naiv módon nem is tévedhetett volna nagyobbat, hisz tartogatott még pár meglepetést az év második felére is.Már a nyaralás előtt feltűnt, hogy apránként ugyan, de egyre alacsonyabb a hűtőfolyadékszint a kiegyenlítőtartályban. A hazaút előtt is rá kellett töltsek pár decit, hogy ismét maximumon legyen, de folyást nem láttam, a szagát pedig (ekkor még) nem éreztem, így avval nyugtattam magam, hogy biztos csak maradt a rendszerben némi levegő a vízpumpa cseréje után. Igen ám, de hazaérve már a műszerfalon is jelezte, hogy minimum alá esett a szint, s innentől kezdve egyre erősebb fagyálló szag kíséretében rendszeresen - cirka 10-15 kilométerenként - ki is ürítette a tartályt.A hibát a fűtőradiátor felső csövének műanyag gyorscsatlakozójában lévő gumigyűrű hibája okozta, így innen a kipufogó hővédőjére majd magára a kipufogóra csepegett a fagyálló. Mivel ezek nem a leghidegebb alkatrészek az autóban, így rendje-módja szerint el is párolgott minden amíg épp csak szivárgott, s ezért nem találtam a hűtőfolyadék vesztés nyomát, míg rendesen folyni nem kezdett. Először egy utángyártott Metzger gyártmányút vettem, de az ha lehet még jobban folyt, mint a hibás gyári (utólag csetdzsípítí is megerősített abban, hogy ez egy nagyon silány, a gyári méreteket még csak hírből sem ismerő cucc), így kellett rendeljek egy gyári alkatrészt is, amivel a csere óta mindennemű inkontinencia nélkül üzemel az autó.Ez idő tájt döntött úgy a vezetőoldali ajtózár is, hogy beszáll az engedetlenségi buliba, ami miatt már tényleg kényelmetlenné vált a nyitás-zárás körül kialakult helyzet. Rendeltem e-bayről egy jobb hátsó szerkezetet (az már úgyis régóta szarakodott) és egy komplett első szettet (érdekes, hogy külön bal/jobb elsőt nem árulnak, hanem csak párban), s augusztus végén kicseréltem a két hibás darabot. Tartottam tőle, de relatíve pikk-pakk megoldható a dolog, nem kell hozzá a fél ajtót lebontani, elég csak a kárpit szövettel borított részét eltávolítani.Szeptemberre visszatért egy régi, már ismert hibajelenség is: időnként megemelte az alapjáratot, és bekapcsolta a hűtőventilátorokat. Ennek köszönhetően kapott egy új akkumulátort, töltésszabályzót (jó kopottak voltak már a szénkefék), megpucoltam a testkábeleket, s végre kibontottam és jó messzire elhajítottam az amúgy elég kókány módon bekötött ultrahangos nyestriasztót is. Azt, hogy konkrétan végül melyik hozott eredményt nem tudom (nagy valószínűséggel az új akkumulátor), de a hiba megszűnt, az alapjárat újra megfelelő.Mivel emiatt hibát is kellett töröljek, meglepetésemre szembetaláltam magam két izzítógyertya hibával is a motorvezérlőben. Sajnálattal vettem tudomásul, hogy eddig bírta a már amúgy is teljesen szétmállott izzítókábel - nyakban letörtek róla a kettes és hármas henger csatlakozói a gyertyánál. Így már ezt sem halogathattam tovább, ki kellett cserélni a kábelt egy utángyártott darabra.Szintén szeptember végén elkezdett melegedni a bal hátsó féknél valami. Bár tudtam, hogy vékonyak a betétek, bíztam benne, hogy még kibírják a műszaki előtti nagy revízióig, de sajnos nem így lett. Sőt, annyira megszorult ebben a külső pozícióban a dugattyú, hogy vissza sem lehetett tekerni, így nem csak betéteket (Bosch), hanem komplett nyerget is kellett cseréljünk. Először......mert másfél hét elteltével ismét éreztem, hogy szorul és melegszik a fék. Első körben kapott egy új gumifékcsövet, mondván hátha az van úgy megduzzadva, hogy rajta marad a nyomás, de sajnos a silány minőségű, felújított (Starline) féknyereg adta fel tíz nap után a harcot... Kapott helyette egy új TRW-t, ami azóta is tökéletesen funkcionál.Aztán októberben - mielőtt még ráfordultunk volna műszaki vizsgára való felkészítésre - ki kellett cseréljem a nívópálca csövét is, mert a régi eltört.A futóműben még nem kopogott semmi, de aknán átnézve feltűnt, hogy a két első lengőkar hátsó, nagy szilentjei, valamint a kormánygömbfej gumi porvédői ki voltak repedezve. Ezeknek emiatt már inkább csak múltjuk volt, mint jövőjük, így helyettük új, Sidem márkájú alkatrészek kerültek beépítésre (az axiálok, bár azokból is vettem újakat, maradtak a régiek).Ezeken felül pont került a kényszerből megkezdett fékfelújítás végére, s kapott új tárcsákat és betéteket előre (szintén Bosch mindkettő), valamint lecseréltettem a fékfolyadékot is. Nem várt tételként kellett bal oldalra egy új támasztógömbfej (nem jött szét) és egy külső féltengely gumiharang is.Végül be lett állítva a kerékösszetartás, majd pár héttel később, november végén sikeres műszaki vizsgát tett az autó.Részben kényszerből, részben pedig csak jóleső törődésből, de sikerült jó pár tételt orvosolni a márciusi hibalistából, ezáltal elmondhatom, hogy bizonyos szempontból újra megközelíti, műszakilag pedig már talán felül is múlja vásárláskori állapotát (ki lett javítva idén a váltókulissza, a vezérműtengely cserével az indítási probléma, újak a fékek, és ki lett cserélve az izzítókábel, valamint a két hektikusan működő központi zár motor is). Ezeken felül rendeltem Seat matricákat a Skoda dísztárcsák közepébe, és családon belül sikerült szert tennem egy garnitúra 15-ös alufelnire is három éves Matador nyári gumikkal. Ezek közepét is Seat-osítottam, majd vettem hozzájuk való kúpos kerékcsavarokat és feltettem őket egy hétre. Ezalatt átszereltettem a négyévszakos Laufenn gumikat a Skoda elemezfelnikre (a tízéves nyáriak mentek a kukába), s nyugdíjaztam a túl alacsony ET számú Audi lemezfelniket.Bízom benne, hogy ezek után a következő év nem hoz már váratlan meglepetéseket a Toledót illetően, és a kötelező karbantartásokon felül nem követel magának túl sok extra figyelmet... 

Múltkor egyik kollégám is megjegyezte, hogy rég írtam a blogba, melynek oka nem lustaság, vagy időhiány, hanem egyszerűen nem szolgál kellő témával a Toledo birtoklása. És ez nagyon is jól van így, hogy a zavaró, de idáig hibát nem okozó "kuplungzsinnyegetésen" kívül alapvetően hibátlanul szállít minket napi szinten A-ból B-be. Mindössze néhány apróság akadt, melyek a használatot nem, vagy csak minimálisan befolyásolták, s ezek zöme is inkább csak a december elején lejáró műszaki vizsga miatt vált égetővé. Ilyen volt, hogy pár alkalommal padlógázas gyorsítás esetén elment az erő, és hibalámpát gyújtott az autó. A P0234 hibakódot már megismertette velem a 156-os is, így ezen is kicseréltem a MAP szenzort.A foglalkozás elérte célját, hibalámpa azóta nem volt. Aztán egy kis ablaktörlő mechanikát érintő közjátékkal ugyan, de végre ki lett cserélve a repedt szélvédő is. A régi még a gyári volt, s feltehetően más okból kifolyólag sem voltak még leszedve az ablaktörlő karok az autóról, így a vezetőoldali anyája a csonk végével együtt távozott az örök vadászmezőkre. A megmaradt részbe menetet fúrtak, s most anya helyett csavar tartja a helyén.Szintén a közelgő műszaki vizsga miatt kollégám ránézett a pótféklámpára, mert egyáltalán nem világított. Az ilyenkor szokásos átvezetőben történő kábelszakadás helyett maga a lámpa, konkrétan abban egy led okozta a hibát. Át lett hidalva a hibás rész, így most középen egy kis szakasz kivételével újra teszi a dolgát ez is. Aztán a sikeres műszaki vizsgán megállapították, hogy a jobb külső féltengely gumiharang kiszakadt, s már veri ki a zsírt, így a héten ahelyett is kapott egy újat az autó.Szóval alapvetően jön-megy, teszi a dolgát, s remélhetőleg hasonlóan eseménytelen kilométerek várnak ránk vele a jövőben is...

Pár apróságot leszámítva töretlen lendülettel teszi a dolgát az Alfa. Pikk pakk eltelt 10 000 km az utolsó olajcserétől számítva, s ha emiatt úgyis műhelyben az autó, itt a lehetőség, hogy foglalkozzunk vele egy kicsit - de nézzük időrendben, mi történt október óta.Elsőként felkerültek az új első féktárcsák (Delphi), és fékbetétek (Ferodo). Ég és föld a különbség, pedig ezt megelőzően sem panaszkodtam a fékhatásra. Eddigi autóim közül, talán ennek a legjobbak a fékei.Mivel az Alfa Romeo futómű, és a magyar úthálózat még hellyel-közzel sem nevezhető egymással kompatibilisnek, rövid csendet követően mindig előjön valami újabb zirgés-zörgés, kopogás, mikor mi... Első körben kicseréltem a stabpálcákat, gondolván azok még a régiek, de maradt a kopogás, így azon kívül, hogy most már ezek is újak, nem hozták a várt eredményt.Úgy voltam vele, majd kiforrja magát, ha erősödik, talán könnyebben behatárolható lesz, hisz lógást ekkor még nem éreztünk sehol. Telt múlt az idő, november közepén sikerült szert tennem egy garnitúra új 15-ös Pirelli nyári gumira az idősödő Michelin-ek helyett, s valamikor ez idő tájt visszakerültek a Nokian téli kerekek, amikkel anno az autót vettem.Átlépve a 310 ezredik kilométert is, be kellett tervezni az esedékes olajcserét, melyhez tudtam be kell szerezzek egy pár futómű alkatrészt is, hisz ekkorra már egészen durva fémes csattanások is jöttek az autó bal elejéből (mondtam, hogy kiforrja magát). Most már érezhető volt a lógás is, s legnagyobb meglepetésemre ismét a vásárláskor már cserélt felső lengőkarok szilentjei adták meg magukat. Ennyit bírt a Meisterteile, most itt is Delphikkel próbálkozunk.Ezen felül ki lettek mosva az első biztonságiövek, kapott új Bosch olaj, és gázolajszűrőt a már bevált 5W40-es Mobil Super 3000 társaságában, valamint új váltóolajat (Tutela ZC75 Synt), egy bal alsó lengőkart (ha már a jobb úgyis új), jobb külső, és bal belső féltengely gumiharangot, valamint egy új Meat&Doria EGR szelepet. Ez eddig le volt húzva és dugózva, s bár nem vagyok a kipufogógáz visszavezetés nagy barátja, gondoltam ezekben a hideg időkben talán pozitívan fogja befolyásolni a motor hőháztartását, ha a bemelegedési fázisban az EGR hűtőn átáramló kipufogógázok is melegítik a vizet. ECU resetet nem csináltunk, így még tanulja a használatát, de így durván 100 km elteltével már sokkal ritkábban ránt be kettesben 2000-es fordulaton óvatos gyorsításnál.És akkor jött a feketeleves. Az volt a terv, hogy a fenéklemezen, és a rugótornyokon látható rozsdafoltokat megcsiszolom, Brunox-szal passziválom, majd saját kezűleg lefújom alvázvédővel. A csiszolás folyamán aztán a fenti kép tárult szemem elé (ezt leszámítva meglepően ép a kaszni). Egy körömnyi, s két kisebb tenyérnyi helyen viszont már átlyukadt a fenéklemez a hátsó részén. Mivel per pillanat millió egyéb hely van, ami pénzügyi fekete lyukként nyeli a családi kassza tartalmát, így olyan megoldást kellett találnom, amivel kibírja jövő nyárig, mikor remélhetőleg rendesen meg lesz csinálva. Szóval a megcsiszolt részeket lefújtam rozsdaátalakítóval, majd a lukakat - a címben is említett módon - karosszériatömítő, és egy nylon zsák darabjának segítségével eltüntettem, amit aztán jó vastagon betakartam még egy adag masszával és alvázvédővel . Ha megköt, jövő nyárig alkalmas lehet arra, hogy ne ázzon alulról az utastér, s talán nem is rohad már tovább. Erre az idő majd megadja a választ...Végezetül kifújtam a tornyokat is rücsivel, valamint a küszöbök belsejét üregvédővel. Nem vagyok rá büszke, de átmenetileg talán jó lesz...

Az autóhoz kapott számlák alapján 2012-ben, mintegy 80 000 km-rel ezelőtt cserélték a vezérlést és a többi hozzá tartozó hóbelevancot, így az eltelt idő indokolttá tette a művelet megismétlését. Amúgy is illik evvel kezdeni a közös kapcsolatot, hogy biztosan tudjuk mikor mi fog következni, s hol tart épp a szerviztörténet. Került tehát az autóba új vezérműszíj a hozzá tartozó feszítő és vezetőgörgővel, vízpumpa, hosszbordásszíj szintén minden görgőjével, valamint egy új termosztát is - ez utóbbi azért volt szükséges, mert a régi folyton nyitva volt egy picit.Közben kiderült, hogy a főtengelyszíjtárcsa is elég repedezett, így ha már le volt bontva, ennek is új állta a helyét.Aztán ahogy az lenni szokott, szerelés közben derült még ki ez az - a legutóbbi futómű javításnál még csak repedezett bal külső féltengely gumiharang már verte ki a zsírt, így ahelyett is újat kapott az autó.Az első fékek a hamarosan esedékes olajcsere alkalmával lesznek cserélve, addig még biztosan kibírják, de napjaik bizonyosan meg vannak már számlálva. Egy garnitúra Delphi tárcsát már be is szereztem, így ehhez már csak egy garnitúra fékbetétet kell intéznem.Vettem új pedálgumikat is a fék és kuplungpedálokra, mert a régieket már megrágta a több mint 300 000 megtett kilométer. Utángyártott darabok (az Alfa logót keresve sem találni rajtuk), ennyit biztosan nem is fognak kibírni, mint a gyárik, de minőségüknek megfelelő volt rajtuk az árcédula is.Végül felkerült a két kígyó az oldalindexek fölé - ez utóbbira már régóta vágytam - mégiscsak így igazán Alfa egy Alfa...