Járműveim története

A műszaki vizsgán a fékmérés alkalmával fény derült arra, hogy a bal hátsó fék bizonyos pedálerő felett késik a jobb oldalihoz képest. Szétszedtük, és újra cseréltük a bal oldali fékerőszabályzót, valamint a munkahengereket mindkét oldalon. Beállítottuk a légrést, így végre ismét használható a kézifék is az autón - ez utóbbit a nyaralás előtt mindenképp rendbe akartam szedni, megelőzvén, hogy ne adj Isten valahonnan a tengerből kelljen kihúzni az elszabadult autót... Sajnos az autó fékrendszere ehhez a 90 lóerős motorhoz már meglehetősen vérszegény - a 60 lovassal még hellyel-közzel megbirkózhat - kezdetektől fogva nem vagyok vele kibékülve, pedig jelenleg minden alkotóeleme jobb, mint a vásárlás idején. A nyaralás előtt már valószínűleg nem bolygatom ami megbízhatóan működik, de hamarosan...

Átvitt, és szó szerint értve is, hisz újra akadt pár apró tennivaló a BMW-n, melynek köszönhetően a futómű ismét csendes és működik az ablakmosó. Múlt hétvégén egy pécsi út során elhalálozott a nagy tartályban levő fő szivattyú, s csak az intenzív mód - ami a másik kis szivattyúval üzemel - működött. Ha már szét kellett szedni, kicseréltem a lámpamosó motorját is, nehogy eztán meg amiatt kelljen kibontani a dobbetétet. Ha már meg volt emelve az autó, megkerestem a kezdődő kopogás okát - a durván egy évvel ezelőtt cserélt stabilizátor pálcák kezdték megadni magukat. Érezhetően még csak a jobb oldali lógott, de ma délelőtt kicseréltem mindkettőt. Ha évente csak ennyi baja lesz a futóműnek, akkor boldogan cserélgetem őket minden nyár elején...

Úgy döntöttem nem halogatom tovább a dolgot, s ma lecseréltük az olajat a váltóban, így reggel egyből az alkatrészboltban kezdtem. Az én autómon ZF 5HP18-as (A5S 310Z) egység van, melybe LT 71141-es olaj való (Mobil), de a pontos mennyiséget sajnos senki sem tudta megmondani. Találtam egy hivatalosnak tűnő ZF dokumentumot a neten, melyben 3,2 litert írnak a citromban megrekedt mennyiség cseréje nélkül, a teljes átmosás esetén pedig 7,8 litert. Így első körben öt liter olaj, és egy MANN szűrő társaságában nekiláttunk a feladatnak. Kannában felfogtuk a leeresztőcsavar furatán keresztül lefolyni képes mennyiséget, mely már ekkor is kicsit több volt, mint 3,5 liter. A dekni és a szűrő eltávolítása után még legfeljebb 5-6 deci folyhatott ki, ennek ellenére a feltöltésnél nem lett elég az öt liter olaj - kicsivel több, mint négy jött le, és kicsivel több, mint öt ment bele. A kartert, és a benne lévő mágneseket természetesen tisztára mostuk és kiszárítottuk mielőtt új tömítéssel a helyükre kerültek volna. Elég evidens, hogy cirka egy liter hiánnyal ment a váltó ezidáig, ami nem túl örömteli hír. Ugyanakkor az sem teljesen világos, hogy bele való olajjal öntötték-e fel amikor még az előző tulaj 330 000 km tájékán szintén lecseréltette (vásárláskor adott egy flakon váltóolajat, mondván csere alkalmával ezt rakták a váltóba, de az nem volt bele való). Érezhetően finomabb lett az egész, de a legfontosabb a tudat, hogy végre a váltó is rendben van...

Ma egy éve, hogy megvettem álmaim BMW-jét álmaim motorjával, s a közösen eltöltött tizenkét hónap s mintegy 16 000 km alapján bizton állíthatom, az E39-es életem eddigi legjobb autója. Írom ezt annak ellenére, hogy ez idő alatt volt pár mélypont is, amikor legszívesebben felgyújtottam, vagy legalább is szabadultam volna tőle. Első sokk a küszöbök ramaty állapota miatt ért, aztán amikor a legdurvább felhőszakadás kellős közepén szétakadt a hibás relé miatt amúgy is néha teljes újraindítást igénylő ablaktörlő rudazat, fogtam és meghirdettem az autót. Persze leginkább csak az indulat vezérelt, valójában eszem ágában sem volt eladni - ennek megfelelően elég irreális volt az árképzés - s ahogy idővel sikerült úrrá lenni az összes idegesítő problémán, már nem is hosszabbítottam meg a hirdetés érvényességét. Mára úgy összeállt az autó, hogy az utóbbi hónapokban egy kerékcsapágy, valamint vízcső cserét leszámítva amolyan közlekedő edényként szolgált, szinte kizárólag csak "tanken-fahren" jelleggel. A fogyasztása városban 12, pályán 130-nál tempomattal 8,2 - eddig ez utóbbi a rekord. Lassan várható egy nagyrevízió melynek során a váltóban és a diffiben is olajat cserélünk, valamint már igencsak illene betenni azt a fránya új kartertömítést is, ami tavaly szeptember óta ott porosodik a garázsban a polcon. Aztán akad még pár apróság is amik a jövőben megoldásra várnak, de ezek egyelőre nem befolyásolják a használatot: a jobb hátsó lengéscsillapítót egy ideje olajpára borítja, s most már a fekvőrendőrökön áthajtva érezni emiatt egy kis hintázást, jobb elölről pedig forszírozott balos fordulókban hallani egy fura koppanást ami várhatóan előbb vagy utóbb, de szintén ki fogja forrni magát...

Kapott a cég egy új ózonos klímafertőtlenítő gépet, amit ki is próbáltam a BMW-n. Aztán hogy hiánytalan legyen az akció, vettem új pollenszűrőket és kitakarítottam az alattuk levő vízelvezetőket is:

Múltkor avval kezdtem, hogy már-már unalmasan megbízható "közlekedő edénnyé" vált a BMW, melyen csak olajat kell cserélni a megfelelő időközönként. Tegnap este arra lettem figyelmes, hogy émelyítő fagyálló szag terjeng az autó körül. Akkor lámpafénynél csak annyit sikerült megállapítanom, hogy áll a fagyálló a hűtő alatti motorburkolaton, s a ventilátor is szépen megterítette vele a motorteret. Reggel meg is lett a gócpont - a hengerfejről a fojtószelepházra menő vízcső eldurrant - a szívósor alól spriccelt a hűtőfolyadék előre a homlokfal felé.Emiatt hétfőig parkolópályára kerül az autó - akkor lesz időnk kicserélni a megfáradt csövet egy új utángyártott darabra.

Update 2015.05.04.: Kicseréltük - újra hasít a gép! :)

Kicsit megállt a blog, mert hála Istennek mindkét járgány hibamentesen teszi a dolgát. Annyi azért történt, hogy a lassan teljességgel "közlekedő edénnyé" avanzsáló BMW-t lefóliáztattam a B-oszloptól hátrafelé. Jól áll neki...