Múltkor avval kezdtem, hogy már-már unalmasan megbízható "közlekedő edénnyé" vált a BMW, melyen csak olajat kell cserélni a megfelelő időközönként. Tegnap este arra lettem figyelmes, hogy émelyítő fagyálló szag terjeng az autó körül. Akkor lámpafénynél csak annyit sikerült megállapítanom, hogy áll a fagyálló a hűtő alatti motorburkolaton, s a ventilátor is szépen megterítette vele a motorteret. Reggel meg is lett a gócpont - a hengerfejről a fojtószelepházra menő vízcső eldurrant - a szívósor alól spriccelt a hűtőfolyadék előre a homlokfal felé.Emiatt hétfőig parkolópályára kerül az autó - akkor lesz időnk kicserélni a megfáradt csövet egy új utángyártott darabra.
Update 2015.05.04.: Kicseréltük - újra hasít a gép! :)
Kicsit megállt a blog, mert hála Istennek mindkét járgány hibamentesen teszi a dolgát. Annyi azért történt, hogy a lassan teljességgel "közlekedő edénnyé" avanzsáló BMW-t lefóliáztattam a B-oszloptól hátrafelé. Jól áll neki...
Ahogy műszakilag végre tökéletes állapotba került a cabrio, kezdtem vágyni arra, hogy a megjelenése is hasonlatos legyen a gyárihoz. Egyre jobban bántották a szemem a fényezetlen fekete lökhárítók, így durván két héttel ezelőtt lekapkodtam őket az autóról, s elvittem a fényező ismerősömhöz. Egyáltalán nem volt sürgős a dolog - hisz még mindig ki van vonva forgalomból az autó - s addig legalább én is végére értem annak a pár apróságnak, amit még a szezonkezdet előtt meg szerettem volna csinálni. A tavalyihoz hasonlatosan kijavítottam a bal hátsó lámpafészek alatti körömnyi pörsenést, és felragasztottam egy méretre vágott szúnyogháló darabot az utastéri szellőzőnyílásra az esőcsatornában, hogy - ha már úgy sincs benne pollenszűrő - legalább az igazán nagy falevelek ne kerülhessenek a fűtőmotoron keresztül az utastérbe. Közben megérkezett az ebay-ről rendelt tetőjavító készlet is, mely tartalmaz egy a tető anyagával megegyező húsz centiszer egy méteres javítócsíkot, egy kis plexidarabot (erre szerencsére nincs szükségem), a hozzá való ragasztót és egy cd-t képekkel, és leírással. Ennek segítségével sikerült kis foltokkal elfednem a mechanika felett itt-ott kezdődő repedéseket. Ma el is készült a fényező a lökhárítókkal, melyeket délután felszereltünk a gépre. Nagyon szép munkát végzett a srác, s összepolírozva végre egészen gyárias formája lett az autónak. Most már jöhet a nyár...
Ma délután megejtettük a BMW aktuális olajcseréjét. A szokásos Liqui-Moly helyett most teljesen szintetikus 5W-40-es Mobil Super 3000 került a motorba egy MANN olajszűrő, valamint egy új gyári leeresztőcsavar társaságában. Remélem most egy jó darabig csak tankolnom kell bele...
Update 2015.03.07.:
2015.03.10. A bejegyzés margójára: ma felkerültek a nyárigumik is az autóra.
A váltócserének köszönhetően talán sikerült megtalálni a kisautó vásárlás óta legidegesítőbb problémáját, a motorfék utáni random leállásokat a kuplung kinyomásánál. Ezt eddig a kitámasztott pillangószeleppel palástoltuk (így már nem tudott lefulladni, de alapjárat sem volt soha rendes), de a megoldásra - és a hiba forrásának megtalálására - úgy tűnik egészen mostanáig várni kellett. A régi váltó levételekor tűnt fel, hogy a kilométerórát hajtó spirál nem közvetlenül a váltóra (pontosabban a diffire), hanem egy hall jeladót tartalmazó közdarabra megy, mely a motorvezérlő számára amolyan sebességjeladóként funkcionál. Szétszedve láttam, hogy a belseje teljesen el van korrodálva - emiatt a nyáklapról több dolog hiányzott - s az egyik vezeték is nyakban el volt szakadva. Kezdett világossá válni, hogy sebességjel híján össze-vissza dolgozik a motorvezérlőm, mely könnyen realizálódhat a fent említett leállásokban. Gyorsan kikerestem a hibás alkatrész cikkszámát, ám aznap itt meg is rekedt a folyamat, ugyanis se utángyártott, se gyári formában nem elérhető (utóbbi gyártása ugyanis megszűnt). Ez a fajta bontottan sem gyakori, ugyanis kizárólag az 1.6-os GM elektronikás autókban volt ez az öszvér elektronikus és spirálos megoldás. Nekem is csak egy kizárólag elektronikus jeladót sikerült szereznem, de szerencsére azon túl, hogy a spirál helyét eltüntették róla, nem különösebben variálták meg a dolgot - így a kettőből sikerült összehozni egy működőképes darabot. Bár sok időm nem volt tesztelni, azon a rövid távon is úgy tűnt teljesen elhagyta a motorfék utáni kuplung kinyomására történő hirtelen fordulatszámejtést. Aztán ha már megvettem az új alufelniket, vettem hozzájuk kellően hosszú csavarokat is, és fel is tettem őket a kisautóra...
Végre sikerült gyári alufelniket vásárolnom a kisautóhoz, rajtuk négy hibátlan 165/65 R14-es Firestone nyári gumival. Apróbb esztétikai hiba akad itt-ott a festésükön, de egy alapos mosást követően abszolút vállalhatóak lesznek.Most már tényleg csak a lökhárítókat kéne színre fújni a teljesen gyári megjelenés érdekében...
A hét utolsó napjait a műhelyben töltötte a kisautó, hogy megejtsük rajta a halaszthatatlant. Bemelegítés gyanánt egy laza olaj-, olajszűrőcserével kezdtünk, melyet - ha minden a terveim szerint alakul - a nyaralás előtt megismétlünk.Ahogy evvel megvoltunk, leengedtük az olajat a váltóról és nekiláttunk a bontásnak. Egyszerűsége miatt hálás konstrukció a Punto, így relatíve elég hamar földre került az egész komplett egység. Míg kollégám felrakta a vadonat új LUK kuplungszettet és kipucolta az önindítót, addig én megmostam a csereváltó házát - mert ha már cseréljük akkor tisztán tegyük fel. Már ekkor észrevehettem volna, hogy a bontott váltó házába beletört a három tartócsavarból kettő (innen is csókoltatom a bontóst) - de sajnos csak a helyén tűnt fel, hogy valami nem kerek - így feltettük, majd másodszor is levettük, hogy átszereljük az új váltóra a régi házát. Tartottam ettől a művelettől, de logikus, ugyanakkor faék egyszerűségű ez a Fiat váltó, így még egy óra sem kellett s mehetett fel másodszor is a helyére.Feltöltöttük friss Tutela olajjal, bekötöttük az új kilométeróra spirált, összeraktuk a futóművet, és kicseréltük a leömlő utáni kipufogótömítést. A váratlanul jó szintidőnknek köszönhetően - s mivel májusban amúgy is lejár a műszakija - nekiugrottunk az első gumifékcsövek cseréjének is. Bal oldalon kezdtünk, ahol legnagyobb meglepetésemre - kicsit melegítve ugyan - de engedett minden csavar. Persze csodáltam volna, ha ennyire zökkenőmentesen megy minden - jobb oldalon az utolsó hollandinál el is tört nyakban a fém fékcső. Péntek délután lévén szép kis sprintet vágtam, hogy gyártassak egy új darabot, de hála Istennek sikerült. Legalább már ez is új a főfékhengertől a jobb első kerékig...Ma délelőtt megmostam és mentem vele egy apró tesztkört - forgalomból ideiglenesen ki van vonva, így csak kerülőutakon - nagyon szépen veszi a fokozatokat, és ismét sikerült egy lépést tennünk a cabrio komfortosabbá tételét illetően. Sokkal halkabb lett, egyáltalán nem kerreg és vonyít úgy, mint a régi tette...
Sajnos a 17 év alatt valahol elmaradtak az autóról a motorvédő burkolatok, melyeket ma sikerült pótolnom. Legnagyobb meglepetésemre egészen passzoltak az utángyártott darabok, így végre védve vannak a hosszborásszíjak és a segédberendezések is.
Szóval ott hagytam abba, hogy visszajöttek a porlasztók, és rendkívül gyanússá vált a fojtószelep helyzetjeladó a Puntón. Még otthon elpucoltam az üzemanyaghidat, és új tömítésekkel összeraktam az egész miskulanciát, hogy a garázsban már csak a helyére kelljen pattintani. A jeladóból végül vettem is egy Opel Astrához való utángyártott darabot, de ez sajnos teljesen más ellenállással működik, mint az eredeti. Lehúzott, és rádugott vezetékkel egyaránt ugyanaz volt a jelenség, konkrétan a hirtelen gázadást nem tudta lekövetni, ilyenkor betorpant. Itt az első indításnál még az utángyártott darab volt fent, de ezt követően visszakerült a gyári.
Ma megjött pár apróság a BMW-hez a bontóból. Így lett végre egy szép állapotú teli könyöklő a rakodórekeszes rémálom helyett (elbeszélgetnék a tervezőjével, mert mind pakolásra, mind pedig könyöklésre alkalmatlan volt), új küszöbborítás, és műanyag takarók a motorburkolat csavarjaira.Ehhez többet ha megfeszülök sem tudok hozzátenni, úgy hogy ennyi - "kérem kapcsolja ki..."