Járműveim története

...nem állok neki fűtőradiátort cserélni, ugyanakkor már nem lehetett tovább halogatni a dolgot, hisz utasoldalon a fűtés továbbra is csak esetleges volt, s a tömlős átmosás óta enyhe fagyállószag kíséretében folyton fogyott a hűtőfolyadék a rendszerből... Ahogy Nicolas Cage-nek az Eleanor, nekem ez a művelet tartogat nem várt nehézségeket. Persze már tavaly is voltak árulkodó jelek, hisz az első radiátor gyári hibás volt amit rendeltem, s csak most január elejére sikerült az Unixnak a garanciális cseredarabot beszerezni - egyenesen Dániából a Nissens gyárból jött - ugyanis egyetlen raktárban sem volt belőle Európában. Ez első blikkre már jónak tűnt, s mivel a gyári cikkszámot váltottam le, meg sem fordult a fejemben, hogy ne passzoljon az autóba. Összegyűjtöttem minden cseréhez szükséges dokumentációt (itt lett világos, hogy nem kell kivenni az egész műszerfalat a művelethez amitől kicsit megnyugodtam), aztán hogy én is kivegyem a részem a ledolgozós szombatból, délelőtt 10-re szét is bontottam az autót. Tulajdonképp csak a középkonzolt, a kesztyűtartót, és a műszerfal alsó burkolatát kellett eltávolítani, hogy hozzáférjek a fűtésboxhoz. Ekkor még bizakodó voltam (a bontások normaideje durván három óra, amihez nekem elég volt másfél), azt hittem kora délutánra már el is felejthetem az egész mizériát, de sajnos tévedtem. Már a radiátorra menő csövek rögzítésénél kezdett gyanús lenni a dolog, ugyanis a gyáriban középen egy tőcsavar van, melyre anya megy, a cseredarabhoz pedig két csavart adtak, melyek a peremen levő lukakba kellett volna menjenek. Az pedig már csak hab volt a tortán, hogy az utángyártott durván egy centivel kisebb körben, mint az eredeti, így alaposan körbe kell burkolnom szivaccsal, ha azt akarom, hogy rajta, és ne mellette haladjon a levegő. Mivel esélytelen másikat szerezni (s amíg nem muszáj az ára miatt nem vennék gyárit), megpróbálom egy új közdarabbal rögzíteni a csöveket, melyet 5mm-es alumíniumból fúrtam, martam és fűrészeltem ki. Erre elment szinte az egész délutánom, és még mindig vár rá némi finomítás, de bizakodó vagyok. Egyelőre az okozza a legfőbb problémát, hogy a felső csavart nem lehet behelyezni a radiátorra menő csövek miatt (valószínűleg ehhez a fajta radiátorhoz más görbületű csövek passzolnak hivatalosan), de egy tőcsavaros anyás megoldást még mindenképpen szeretnék megpróbálni.

Update 2015.01.12.: Sajnos nem sikerült megnyugtatóan összehozni az alumínium csöveket az utángyártott Nissens radiátorral, így rendeltem egy gyárit - holnap elvileg meg is érkezik...

Update 2015.01.13.: Megjött a gyári radiátor. A régi cikkszámú alkatrész gyártása már megszűnt, egy módosított darab jött, kompletten csövekkel, tömítésekkel, csavarokkal. Ennek is más a rögzítése, ám így szettben már könnyedén beépíthető. Délután három körül álltam neki, s kicsivel a munkaidő lejárta után gurultam ki a műhelyből. Egyelőre jónak tűnik, most már mindkét oldalon megperzseli az ember lábán a szőrt, s bízom benne, hogy a csőcsatlakozásnál sem fog szivárogni (erre a biztonság kedvéért hamarosan újra ránézek)...

Ahogy kezdett reggelente 10 fok alá süllyedni a hőmérséklet arra lettem figyelmes, hogy a központi zár nyitásával egyidejűleg a klímapanelen található gombok visszajelzői ütemes villogásba kezdenek, mely volt hogy a gyújtás ráadására sem maradt abba. Első körben próbáltam magyar, illetve külföldi BMW-s fórumokon megtalálni a megoldást, de sajnos sehol semmi információ nem volt a jelenséggel kapcsolatban. Aztán megfigyeltem, hogy ha villogás közben jó erősen megnyomom a kijelző tájékán, úgy helyre áll a rendeltetésszerű működés, tehát valamiféle kontakthibával állok szemben. Többször kivettem, sőt szét is szedtem az egész panelt (idegtépő dolog, főleg a gombok kiugráló kis érintkezői miatt) - pucolás, kontakt-spray - de ez önmagában nem hozott megoldást. Azt viszont már biztosan tudtam, hogy a kijelző a hibás - össze-vissza mozgott a helyén (talán valami régi pixelhiba javítást követően nem sikerült rendesen helyére tenni) - viszont ez sajnos nemigen orvosolható (azért egy próbát tettem zselés pillanatragasztóval, de nem lett tartós). Nem maradt más hátra, vettem egy bontott pixelhibamentes panelt - melyből ugyan hiányzott pár gomb, de nekem azokra úgysem volt szükségem - s ma összehoztam a kettőből egy remélhetőleg tökéletesen működő darabot.

Már a kezdet kezdetén sem tetszett (facelift előtti lámpában nem jön be) - a beszerelés fantasztikus minőségéről pedig ne is beszéljünk - így kivágtam az egész hóbelevancot a fenébe a több méter össze vissza vezetgetett tyúkbéllel egyetemben.Most újra gyárias...

Ehhez túl nagy kommentárt nem tudok írni, így inkább csak címszavakban: a hétvégi "temetőlátogató körút" során feltűnt, hogy a bal első keréktől morgó hang hallható, mely jobb kanyarban - amikor ráterhel - erősödik. Nem először találkozok ilyennel, tuti kerékcsapágy. Rendeltem is egy FAG gyártmányút, és ma délután kicseréltem (bár a kereket megforgatva nem volt hangja, de gondoltam még csak kezdődő hiba lévén nem tudom olyan gyorsan pörgetni, hogy adja a hangot). Hazaúton jött a kellemetlen meglepetés: még mindig morog, szóval esélyes, hogy a még sosem használt, de túltárolt Michelin téligumit érte valami...Majd elfelejtettem: megjöttek a felniközepek, és egy új embléma is a motorháztetőre. Így már egészen vállalható a kinézete...

Update 2014.11.04.: Jól megszívatott ez a kerékcsapágy (szerencsére nem a guminak van baja). Csak nem hagyott nyugodni a dolog, így ma ismét megemeltem az autót, s megforgatva nagyon enyhe morgás hallatszott a másik első keréktől. Hirtelen felindulásból szétborítottam, s a tegnap bal oldalról kivett csapágyra cseréltem a jobbost, és láss csodát ismét néma csend van az utastérben. Eddig még nem találkoztam ilyennel, hogy jobb kanyarban a jobb oldala váljon hangosabbá (valószínűleg ekkor feszült) - az, hogy a kaszni elvitte a hangot pedig csak hab volt a tortán...

Az az igazság, hogy mióta nálunk van a Punto, millió szólamban morognak a csapágyak a sebességváltójában, visít a difije, magyarán ez az egyik gyenge láncszem a hajtásláncában. A másik a kuplung, de az a saját hülyeségem, azt felfogom egy tesztnek - egyáltalán nem spórolás miatt került napra pontosan egy éve a kis autóba az UNIX-os kínai kuplungkészlet, sokkal inkább kíváncsi voltam, hogy mennyit bír. Sajnos kijelenthetem, hogy a minősége egy nagy rakat szarral van egy szinten, mert már a nyaralás előtt kezdtem érezni, hogy csúszik, melegen pedig ropog a pedál, így ezt biztosan cserélni fogom egy normális szettre még a jövő évi szezonkezdet előtt. A nagyobb dilemmát maga a váltó okozza, ugyanis ma lecseréltük az egy éve beletett Total olajat, mely tele volt benne lebegő csillogó fémszemcsékkel, s két nagyobb (feltehetőleg egy letört fog darabjai) fémdarabbal. Ennek ellenére kimondott kapcsolási nehézségek még nincsenek - néha a kettes kicsit ércesebb, de ezt és a hanghatásokat leszámítva egész üzembiztosan teszi a dolgát. Ezúttal a gyári előírásnak megfelelő Tutela olaj került bele, aztán meglátjuk meddig bírja (a télen úgysem lesz vele gond, hisz napokon belül költözik a garázsba, és ideiglenesen ki is lesz vonva a forgalomból). Ha minden kötél szakad, kicseréljük ezt is egy bontott darabra...

Ma megvolt a húszezredik közös kilométer is:

Update 2014.11.29.: Sikerült szereznem egy jónak tűnő bontott sebességváltót, mely valamikor a tél folyamán egy új kuplungszett kíséretében be fog kerülni az autóba. Addig is forgalomból ideiglenesen kivonva pihen a garázsban...

Mióta tényleg egész olyan állapotnak örvend az autó, mint amilyennek azt én szeretem, csak egy apróság idegesített annyira, hogy mindenképp orvosolni akarjam azt: néha érezhető volt egy finom akadás a kormánykeréken 45 fokkal balra a középállástól. Mivel nem mindig, és nem is teljes fordulatonként ismétlődött a dolog (kormánykardán hibájának tipikus tünete), először a futómű, vagy rosszabb esetben a kormánymű hibájára gondoltam. A futóműben persze nem találtunk semmi problémát, a kormánymű cseréje pedig akkora meló, amihez most egyáltalán nem füllött a fogam (valamikor a távoli jövőben egy kartertömítés cserével együtt megcsinálnám, de egyelőre inkább használni szeretném már az autót). Aztán említettem a jelenséget egy ismerős szerelőnek, aki szintén egyből a kormánykardán cseréjét javasolta, mert találkozott már olyannal, ami nem minden fordulatnál akadt, csak néha, ha pont úgy feszült be. Gondoltam egy próbát megér, hisz a bontott nem drága, és kicserélni sem egy nagy kaland, így rendeltem egyet Kasza Mestertől. Tegnap megjött, ma ki is cseréltem, s lekopogom úgy néz ki elmúlt az az apró akadás. Ugyanakkor hozzá tartozik a sztorihoz, hogy amikor lekötöttem a kormányműről, és már meg lehetett mozgatni a keresztet, az a legnagyobb meglepetésünkre egyáltalán nem szorult (az lenne a jellemző). Szerelő kollégám meg is akart győzni róla, hogy nincs ennek semmi baja, hagyjam nyugodtan a helyén a régit. Persze ha már vettem másikat ez teljességgel kizárt volt, s már csak amikor teljesen kivettem a régit, akkor éreztem rajta, hogy inkább lóg benne a kereszt, mint szorulna. Valószínűleg ezt a lógást lehetett bizonyos pontokon érezni a kormánykeréken akadásként, amikor befeszült, majd hirtelen megugrott. Ha ilyen marad, és nem jön elő újra, akkor végre leírhatom, hogy most olyan az autó, amilyennek mindig is lennie kellett volna, s egy jó darabig most csak használni szeretném...

Mióta nálam van az autó, elég érdekes hangok jöttek a szervószivattyú felől, melyet csak tetézett az, hogy a legutóbbi nagyszerviz alkalmával eszközölt tömítés és olajcserét követően egyszerűen nem tudott rendesen kilégtelenedni. Érezni lehetett, hogy sajnos már nem képes a normális működéshez szükséges nyomás előállítására, s hirtelen kormánymozdulatoknál sokszor izomból (már amennyire ez az esetemben kivitelezhető) bele kellett kapaszkodjak a kormányba, úgy felkeményedett. A héten végleg betelt a pohár, vettem egy bontott szivattyút, és ma délelőtt nyugdíjaztam a régit (természetesen itt is új tömítés került a nyomócsőre). Maszatos meló, de jól hozzáférhető minden, így elég hamar végeztem - azóta ég és föld a kormányzás, s mintha egy másik autó lenne...

A vásárlás óta problémás pontja volt az autónak az esőérzékelő, mely a szélvédőcsere óta vált igazán égetővé. Mikor megvettem az autót, csak egyszerű szakaszos törlésre volt képes. A hibakód alapján ki is derült, hogy egyáltalán nincs inicializálva az esőérzékelő, így kár várni, hogy az a szélvédőn elterülő esőcseppek mennyiségének megfelelően működjön. Az akkor még karcos szélvédővel nagy nehezen sikerült hozzátanítani az autóhoz, de feltehetően a millió karcnak köszönhetően elég rapszodikusan törölgetett. A BMW esőérzékelők ugyanis két részből állnak: van egy fix rész, mely hivatalosan az esőérzékelős szélvédőre van ragasztva (nincs is külön cikkszáma), és amolyan prizmaként működik, s van egy erre rápattanó elektronika. Elvileg ez utóbbi dolgozza fel a szélvédőre hulló esőcseppek általi fénytörést (ha jól tudom infravörös fény segítségével), s vezérli a törlést. A cserét követően kezdődött az igazi kálváriám, ugyanis az utángyártott szélvédőre teljességgel lehetetlen volt inicializálni a funkciót. Ekkor leszereltem, s szétbontottam a gyári esőérzékelő elektronikát, melynek dobozában meglepetésemre zörgött valami. Kicsit tovább bontva (ameddig roncsolás nélkül lehetett), egy a nyáklapról levált kis ellenállás hullott ki belőle. Első szemmel látható hiba - rendeltem is egy újabb, már az 1.4-es software-t tartalmazó elektronikát az e-bayről, de sajnos nem történt előrelépés, mert így is állandóan az "inicializálás meghiúsult" felirattal örvendeztetett a diagnosztikai gép. Mérgemben elmentem a lakatoshoz, s egy szikével levágtam a régi, még gyári prizmát a kupac tetején fekvő előző szélvédőmről. Alapos féktisztítós pucolás után (a régi zselé igencsak oda bír kötni) gyors próba - csak kézzel a szélvédőhöz nyomva a hóbelevancot - sikeres inicializálás. Nagy volt az öröm, mert meglett a hiba, már csak az nem volt teljesen tiszta, hogy miként fogom az utángyártott prizma helyére visszatenni a gyárit. Gondolkodtam alternatív megoldásokon (neten is találtam átlátszó RTV szilikonnal felragasztott szenzort), de tudom mennyire kényesek ezek a legapróbb légbuborékra is. Hosszas keresgélés után végül rábukkantam egy kimondottan szélvédős oldalra, ahonnan célszerszámoktól kezdve komplett szélvédőkön át lehet rendelni öt darabos kiszerelésben típusspecifikus esőérzékelő zselét is. Rendeltem is egy csomag E39-hez valót, gondoltam úgyis jól jön ha több van, mert nem bíztam benne, hogy elsőre sikerül szépen és működőképesen felragasztanom. Nem is sikerült, olyannyira nem, hogy egyik ferde ragasztást követő levágás alkalmával három darabra repedt a prizma. Ekkor kicsit elborult az agyam, gyorsan összeraktam, és nem is foglalkoztam vele pár hétig. Aztán a napokban szétakadt az ablaktörlő rudazatom, így ismét az ablaktörlőkkel voltam kénytelen bíbelődni. Sajnos menthetetlenül szétkopott a régi, s ha már úgyis bontóznom kellett, kértem mellé egy darab kivágott szélvédőt is az esőérzékelővel (Kasza Mester szerintem hülyének is nézett, hogy miért vágatok szét egy jó üveget). Ma meg is érkezett a csomag, s inkább az egyszerűbbnek tűnő felével kezdtem - új módszert fejlesztve (szélvédő vágó dróttal a feszülés, és törés elkerülése végett) leműtöttem a prizmát a ma kapott szélvédő darabkáról. Erre helyeztem fel egy új zselét, majd hőlégfúvóval felmelegítve az egészet felnyomtam a szélvédőre. Már szemre is jónak tűnt, s végre inicializálnom is sikerült - nem utolsó sorban pedig még működik is:

Ezt követően még kicseréltem az ablaktörlő relét egy gyári újra, mellyel remélhetőleg sikerül elejét venni a random leállásoknak is, melyek folyamán csak spriccelni lehet, újra törölni pedig csak az autót leállítva majd  beindítva. Holnap délelőtt bekerül a bontott rudazat is kompletten ahogy érkezett (motorral együtt), és akkor végre leírhatom, hogy már egészen olyan az autó, mint amilyennek azt én szeretem...

Update 2014.09.20.: Bent a rudazat, és megfelelően működik. Remélem ez mostanában nem fog szétakadni...

Mint ígértem a BMW-vel folytatom, ugyanis a múlt hétvégén megadta magát a bal tompított xenon izzóm. Természetesen párban cseréltem őket, így mindkét oldalra új 6000K-es D2S került. Aztán ha már ott matattam a motortérben, kibontottam az intenzív mosó tartályát is, mivel folyásnyomok voltak a pumpa tájékán. Ráfért a tisztogatás, és a pumpa is menthetetlennek bizonyult (el volt repedve hosszában), de ehelyett is kerítettem egy újat. Aztán péntek este leengedtük róla az olajat, és megkezdtük a már vásárlás óta esedékes nagyszerviz végrehajtását. Került bele új olaj, olajszűrő, levegőszűrő, pollenszűrő, gyújtógyertyák, a szervóhoz új tömítések, és hidraulika olaj, valamint mindkét hosszbordásszíjat és a bal toronycsapágyat is újra cseréltük (a kartertömítést inkább kihagytuk, valószínűleg a szervótól volt az a kis szivárgás). Mivel nem volt rendes fűtés az anyósoldalon, és minden internetes fórumon a kétoldali fűtéscsapot nevezték meg hibaforrásként, így azt is kicseréltük egy bontottra, de sajnos ez nem oldotta meg a problémát. Ezalatt levettem az ütött-kopott ablaktörlőkarokat, és szépen lefújtam őket matt fekete festékkel. Most már ez sem lóg ki az összképből:Gyakorlatilag két apró hibája maradt az autónak: az utángyártott szélvédő miatt az esőérzékelő jelenleg sajnos nem tanítható az autóra, így csak snassz szakaszos törlésre képes, valamint az anyósoldalon továbbra sincs olyan intenzív fűtés...

Update 2014.09.15.: A fűtés problémát úgy néz ki sikerült ma megoldanom. Tegnap az egész estét az E39 fűtés-hűtés-klíma panel működésének tanulmányozásával, valamint az előforduló hibákkal foglalkozó fórumok böngészésével töltöttem. Ekkor vált világossá, hogy bár sok helyen a kétzónás fűtéscsap szelepeit hozzák hibaforrásként, de ezek - ha a vezérlésükben nincs hiba - elvileg nem okozhatnak ilyen tüneteket. Alaphelyzetben ugyanis mindig nyitva vannak (elkerülendő, hogy hiba esetén a motoron maradjon az összes melegvíz), és csak  alacsonyabb hőfokok beállítása esetén zárják el a fűtőradiátor megfelelő felét (a radiátor két víztérre van osztva, mely két bemenettel, és egy közös kimenettel rendelkezik). Végül egy E46-os BMW enyémhez megtévesztésig hasonló kálváriája adta a nyerő tippet - mivel a fűtéshez a keverőmotoroknak nincs köze, valamint a kétoldali fűtéscsap is jó, így nem lehet más, mint hogy nincs megfelelő áramlás a radiátor anyós oldali felén. Délután beparkoltam a mosóba, lekötöttem róla mindhárom csövet, és a sima "kerti" slagot (nem a magasnyomásút) csatlakoztatva a helyükre, mindkét irányban alaposan átmostam mindkét oldalt. Láthatóan alig tudott áramlani a víz a jobb oldalon, így ekkor már tudtam, jó nyomon járok. Az összerakást, és légtelenítést követően pedig végre dőlt a meleg a jobb oldali befúvókon is. Már csak abban bízom, hogy bírta a víznyomást, és nem kezd el folyatni eztán a radiátorom...

Rég nem írtam a BMW-ről, melynek oka, hogy még valamikor július elején lejárt a műszakija, és egészen mostanáig nem is vizsgáztattam le. Aki ismer biztos felhördül, hogy mégis miként sikerült ezt így alakítanom, de higgyétek el - némi kis csúszást leszámítva ugyan - minden a terv szerint alakult. Úgy gondoltam, a nyaralás előtt már nem vizsgáztatom le, csak hosszabbíttatok egy hetet, a cirka két hét alatt pedig el lesz a karosszériásnál az autót, hogy megcsiszolja a rozsdás részeket. Az indulás előtti hét szombatján - megkönnyítendő a lakatos dolgát - le is bontottam az alsó burkolatokat, az első lökhárítót, és a dobbetéteket. Ekkor jött a hideg zuhany a szó valódi, és átvitt értelmében is - sikerült puszta kézzel vizet fakasztanom a BMW jobb küszöbéből...Abban a pillanatban persze nem volt igazán őszinte a mosoly az arcomon, hisz innentől kezdve egy sokkal komolyabb problémával álltam szemben, mint amit egy kis csiszolgatással és festegetéssel megoldhattunk volna, de innen már nem volt visszaút. Aztán elmentünk nyaralni, s mire megjöttünk még nem volt kész az autó, mivel a lakatos is akkor volt szabadságon (beszoptunk?). Ettől persze nem estem depresszióba, hisz alapvetően ráért a dolog, csak szegény oldalbordának lett nehezebb, hisz alóla vettem ki a Puntót napi használatra. Apránként azért alakult az autó, ki lett hegesztve a szükséges helyen a küszöb, a jobb hátsó taposó, és a csomagtér ahol megmarta az akkumulátorból kifolyó sav. Közben jött a gondolat, hogy kicseréltetem a már baromi karcos gyári szélvédőt is egy új Pilkingtonra, így végre kerülhetett új keretgumi is a régi szétmállott vacak helyére. Eközben szereztem új ködlámpákat a lökhárítóba, kevertettem színt és lakkot melyeket spraybe töltettem, majd amikor visszakerült az autó elkezdtem megcsiszolni az összes gyanús rozsdafoltot és hólyagosodást. Először a csomagtartóval végeztem, hogy minél előbb visszakerülhessen az akkumulátor, s újra mozgatható legyen az autó. Alapos csiszolás után Brunoxot, alapozót, rücsit, és színt is kapott, majd kerítettem egy pár új teleszkópot is a csomagtérfedélhez, amik végre ismét masszívan tartanak. Ezt követően minden gyanús helyen Brunox, cinkes alapozó, kitt, csiszolás (1000-es vízpapír), szórókitt, csiszolás (2000-es vízpapír), majd festék és lakk következett. Magam is meglepődtem, mert jobban alakult a dolog, mint vártam, s a színt is sikerült elfogadható minőségben kikevertetnem.Közben megjött a gépi polírpaszta, így még augusztus utolsó hetében végére értem a karosszéria valamint fényezést érintő munkálatok rám eső részének. Be kell látnom, hogy nem egy leányálom géppel polírozni (persze én is elvoltam gyengülve az akkor már lappangó arcüreggyulladásom miatt, mely sokáig észrevétlenül meghúzódott az ilyenkor elhatalmasodó allergiás tünetek hátterében). Mostanában nem fáradtam így el, nagyon sokat kivett belőlem a rázkódás, és olyan izomlázam is lett a legkülönfélébb helyeken, mintha átment volna rajtam egy úthenger... Aztán összeszereltem a jobb hátsó taposó javításához szétbontott belteret (anyósülés, valamint a hátsó ülőlap, nagyszőnyeg és a küszöbburkolatok), valamint a helyére került az első lökhárító is. Ez utóbbin kellett kicsit dolgozni (feltehetőleg ezt is az a szakbarbár javította, aki teljesen lezárta a jobb küszöböt), ugyanis a jobb oldalon anno egy fadarabbal volt kiékelve a műanyag tartónál. Állítottunk a tartón, és kicsit alakítottunk a lökhárítón, melynek köszönhetően egész elfogadhatóan áll mindennemű szerves anyaggal történő operálás nélkül is. Ha már lökhárító, végére jártam a fényszórómosó gyengélkedésének is. A balos spricni el volt repedve, és teljesen el is volt dugulva. Előbbit rámelegített zsugorcsővel, utóbbit gombostűvel javítottam, aztán majd kiderül, hogy bírja, de annál csak jobb lehet, mint amilyen volt. Szeptember elsején pedig végre valahára levizsgázott az autó, és kapott új rendszámot a régi helyett. Ha még mindig az eredeti "G"-s lett volna meg (hisz ez valóban újkorától magyar autó), meg sem fordult volna a fejemben a csere, de az új szélvédő, és az első tábla állapota miatt ez tűnt a leggyorsabb megoldásnak. Aztán még aznap este visszakerült a fentebb már említett karosszériáshoz, aki egy alapos alvázvédelemmel feltette a pontot az i-re. Ezt követően már valóban csak apróságok voltak hátra, úgymint a benzinszűrő cseréje (ha már úgyis le volt bontva az alsó burkolat), valamint a dobbetétek és az alsó burkolatok visszaszerelése. ívégül egy alapos takarítás, és a még júliusban vásárolt használt, de hibátlan állapotú váltógomb, valamint az utángyártott fekete kézifékszoknya beszerelésével sikerült ismét élhetővé tennünk a belteret.Heteken belül sort kerítünk a vásárlás óta halogatott nagy szervizre is, melyhez már rég elkezdtem gyűjtögetni a szükséges alkatrészeket, de erről majd a következő posztban fogok részletesebben beszámolni...