Járműveim története

Sajnos nem váltak be a TYC gyártmányú H1/H1-es fényszórók. A refi nagyon príma volt, de a tompított körülbelül annyit ért, mintha egy kicsit jobban kinyitottam volna a szemeim. Vasárnap este Hévízről jöttünk haza, akkor szembesültünk a balesetveszélyes hiányossággal. Ezt tegnap némi állítgatás követte, és egy kósza gondolat a 100W-os izzó használatával, de nem szerettem volna leolvasztani a helyéről az autó orrát. Persze jobb egy fokkal sem lett, hanem inkább még rosszabb, így ma visszakapta a - szintén TYC gyártmányú - H4-eseket. Ezeket annak idején szintén nem éreztem megfelelőnek, de így a H1-es után maga a megváltás. Buszos Petya igazad lett - H4 köll a népnek... :D

A mai nap újra birtokba vettük az autót, a karosszériát érintő dolgoknak a végére értem. Visszakerült minden ülés, az első ajtókárpitok, és a rádió a hangszórókkal. A beltér ezáltal késznek nevezhető, bár egy takarítás még ráfér, de ami késik, nem múlik... Találtam a padláson egy szélfogót, amiről fogalmam sincs, hogy mihez való (eredetileg egyáltalán szélfogó-e?), de egész pontosan passzol a Puntóba. Ma ki is próbáltam, és nagyon jól működik. 120km/h sebességig abszolút huzatmentes az utazás (gyorsabban nem mentem), a feladatát tökéletesen ellátja. Felkerültek a szintén ebay-en vásárolt FIAT-os rendszámtáblatartók is, evvel is egységesebbé téve az autó  megjelenését - hisz az ördög a részletekben rejlik. Már tényleg csak mechanikus részeket érintő beavatkozások vannak hátra, amiken előreláthatólag még kora tavasszal végig érek...

Elég eseménydúsra sikeredett a hátsó traktus készre szerelését követő időszak is, ezt próbálom meg összefoglalni ebben a posztban. Megérkezett ugyanis a két flakon Brunox, mely a küszöbön talált rozsda elleni küzdelemhez volt szükséges. A BMW-s fórumban olvastam róla először, ez egy svájci rozsdaátalakító szer, mely epoxy alapozó is egyben. Talán a Korant-hoz tudnám leginkább hasonlítani, de ez ezerszer használhatóbb - rendesen kiszárad, nem hagy maga után olyan nyálkás réteget - mint a magyar társa. Alapos csiszolással kezdtem, majd egy napon át dolgozott a Brunox a kritikus helyeken. Eközben vettem gittet (tudom, hogy kitt, de a magamfajta pszeudorestaurátornak az inkább a Knight Industries Two Thousand), fillert, és a Punto sárgájára legalább egy hangyányit hasonlító sárga festéket és hozzá való lakkot. Életemben először csináltam ilyet, így keresve sem találhattam jobb helyet az első mozdulatok begyakorlására, mint a gumikéder által amúgy is eltakart részek. Az általam szükségesnek ítélt helyekre felhordtam a gittet (néhol túlságosan is vastagon, de itt úgysincs szem előtt), majd vízpapírral becsiszoltam a látható részeken. Ezt követően ment rá egy réteg filler, majd egy nap száradást követően a szín is. Mivel a bal hátsó sárvédő belső peremén is volt egy apró javítanivaló, így lekerült a hátsó lökhárító is az autóról. Ha már hozzáférhetővé vált, lefújtam a hátsó fenéklemezt alvázvédővel, hogy egységes legyen az autó alja. Ezalatt mindenhol megszáradt a festék, mehetett rá a lakk, másnap pedig az alvázvédő a küszöbre is. Egy pár centivel ugyanis feljebb kellett hozni a fekete sávot, hogy teljesen eltakarja a jobb küszöbön a javított részt. Felraktam a csomagtérfedélre az ebay-en vett új trikolóros emblémát, és került egy új antenna is az autóra. Apránként helyükre kerültek a kédergumik, a küszöbburkolatok, valamint a középkonzol is, mely által egészen közel kerültünk ahhoz, hogy összeálljon a kis Cabrio.Kitartás, már látszik a fény az alagút végén...

Örök dilemma, a Punto világításának gyengesége. Először is emiatt cseréltem ki a fényszórókat, igaz akkor még a bentlevők mintájára H4-esekre. Ekkor tűnt fel, hogy ennek ellenére úgy működnek, mint a dupla-optikás lámpák - nem "biluxolt", hanem a távolsági felkapcsolásakor sem vette el a tompítottat. Gyanús lett a dolog, hogy gyárilag nem H4-es fényszóró volt benne, hanem valaki, valamikor átalakította ilyenre. Ezt felszámolandó, visszaalakítottuk a vezetékköteget, s bekerült egy pár utángyártott H1/H1-es fényszóró, amiket természetesen be is állítottunk. Nem mondom, hogy ettől majd olvadni fog előtte az aszfalt, de a szimpla H4-esnél nagyságrendekkel jobb. Levezetés gyanánt állítottunk az ajtókon is, és készre szereltem a hátsó traktust. Halad a projekt...

Végre minden adott volt, hogy haladjak a Puntoval - a napsütéses enyhe időjárás végre egybe esett a szabad szombatommal. Már délelőtt kiköltöztem a garázsba, és az egész napot szereléssel töltöttem a friss levegőn, ami leírhatatlanul jól esett. Jobban is haladtam, mint terveztem, kora délután már a konyha padlója helyett ismét az autóban volt a műszerfal. Szépen elvezettem az összes vezetéket a műszerfal mögött, fix helyre rögzítettem a távirányítós központizár vezérlőt, majd úgy belejöttem, hogy készre szereltem a szellőzőrendszert is. Végre tökéletesen működik, fúj mindenhova, és az új fűtőradiátornak hála olyan erős a fűtés, mint még soha. Este hazahoztam a kormánykereket, hogy megtisztíthassam az alvázvédős kéznyomoktól. Ha ilyen szép idő lesz holnap, akkor még ezen a hétvégén bekerülhet a nagyszőnyeg, és a középkonzol is...

Update 2014.02.16.: A délelőttöt ismét a garázsban töltöttem, bár lényegesen kevesebb dolognak sikerült a végére érnem, mint terveztem. Mivel sokat akart a szarka, kivittem a nagyszőnyegen kívül a komplett középkonzolt, és a teljes hátsó traktust is (ülések, és a felújított oldalkárpitok), de sajnos ez utóbbi meg is rekedt a logisztikánál, ugyanis beszerelni már nem volt időm. Kezdésnek kivettem a vezetőülést, és lefújtam feketére a javított üléssínt. Amíg száradt, egy alapos takarítással folytattam, kiporszívóztam a bitumenlapokra behordott port és egyéb koszt, valamint kitörölgettem a küszöböket. A gumikéderek alatt sajnos kellemetlen meglepetés várt: rozsdás a perem, szóval ezt is kezelésbe kell vennem (ezen kívül a bal hátsó sárvédő peremezésénél, és szintén a balos küszöb oldalán látszik egy kis pörsenés), még mielőtt készre szerelem az autót. Aztán amikor kellően tiszta volt minden, betettem az alaposan kitisztított (már kiszerelésekor háromszor át lett mosva) szőnyeget. Lassan azért kezd autó formája lenni...

Tegnap volt a napja a nemrég betervezett kuplungozásnak. Összekészítettem minden alkatrészt, amire szükség lehetett a procedúra során (kuplung készlet, kipufogó tömítés az Y-hoz, hátsó főtengely szimmering, valamint nyelestengely szimmering a váltóba), s kollégám nyolckor neki is kezdett a váltó levételének. Elég gyorsan ment a dolog - kipufogó le, kardán és rudazat leakaszt, önindító és váltó leszerel. A harang belsejében a kinyomócsapágyon már látszott, hogy mi okozta az ominózus akadást a pedálon. Konkrétan a kinyomóvilla, és a csapágy közötti részen, és a bordák magán a nyelestengelyen igényeltek némi kenést - kis túlzással szinte rozsdásak voltak az érintkező felületek. Aztán szemügyre véve magát a kuplungot megállapítottuk, hogy a lassacskán negyed millió kilométer ellenére is teljesen jó állapotban van a gyári szett - a tárcsa csak 0,4 milliméterrel volt vékonyabb az utángyártottnál (régi LUK 8,6 - új noname Unix-os 9mm), így emiatt, s lényegesen masszívabb kiképzése miatt inkább visszatettük a régit (azt a 102lóerőt elbírja még egy jó darabig). A hátsó főtengely szimmeringet azért kicseréltük ha már itt jártunk (minimális kis könnyezés volt), de a nyelestengelynél nem látszott semmi, így az is maradt még. Meglepően könnyen ment minden, délre készen is voltunk. Már amikor kifelé mentem a műhelyből éreztem, hogy nagyon patent lett a pedál érzete, s még az új kuplungszett ára is a zsebemben maradt. Aztán ötkor, műszak végeztével ért a hidegzuhany, miszerint az alapjárat teljesen megszűnt létezni az autón. Nagyon alacsonyra ejtette a fordulatot, szinte nullán állt a fordulatszámmérő, s közben a motor úgy remegett, mintha csak három henger ment volna. Egyből gyújtás hibára gondoltam, de hazafelé bár nem volt százas, azért egész normálisan ment fordulaton (emiatt az üzemanyagproblémát kizártam). A gyertyákat két éve, s mintegy 40 000km-rel ezelőtt, a vásárlást követően cseréltük, így rendeltem egy új garnitúrát a mai napra (tavasszal úgyis cserélni akartam). Rájuk fért a csere, a két hátsón oxidáció is volt (valahogy kerülhet oda víz), de nem ez okozta az alapjárat hiányát. A légtömegmérő és a folytószelep közti gumicsőbe csatlakozó cső (valami karter szellőző lehet ez is) a csatlakozásnál már repedezett volt (maga a bordás könyök nálam hála Istennek hibátlan), így lecsúszott a helyéről. Reggel fénynél visszadugva, és egy gyorskötözővel rögzítve (tudom, kicsit falusi megoldás) szerencsére megoldódott ez is...

Egy ideje gyűjtögetem az alkatrészeket, melyből ha minden jól megy, egy jelentősebb kupac a jövő héten beépítésre is kerül. Szereztem porvédő garnitúrát a hátsó telókra, első főtengely szimmeringet, és szilenteket a hátsó futómű hosszanti lengőkarjaihoz (ahol a kasznihoz csatlakozik - itt állítható a hátsó futómű kerékösszetartása). Ezek helye egyelőre csak a polcon lesz, amiket viszont ki kell cserélni, azok a hátsó futómű excenteres csavarjai, és az ott levő szilentek, hogy végre normálisan be tudjuk állítani a kerékdőlést is (ez mindig kimaradt, mert féltünk, hogy elszakadnak ezek az excenteres csavarok - most van helyettük új).Ezen kívül a kuplung cseréje is érik már egy ideje: elég magasan fog, és hosszú pályázás után - amikor igazán átmelegszik - a kinyomócsapágy villája elkezd akadni (valószínűleg a hőtől "kiszárad"), és egy "döccenés" lesz érezhető a pedálon. Ezt a munkahengert a váltóról levéve a lukon a villára rézpasztát/száraz kenőanyagot befújva ideig-óráig (amíg újra meg nem melegszik) meg lehet szüntetni, de nem egészséges ez az állapot. Aztán ha már lekerül a váltó, kap új hátsó főtengely szimmeringet (mindig van egy csepp olaj a kuplungharang alján), valamint - ha a cseréhez nem kell szétszedni a váltót - új nyelestengely szimmeringet is.

Csak emiatt nem akartam billentyűzetet ragadni, de már régen írtam, s végre újra 100%-osan csendes lett a BMW hátsó futóműve. A múltkori szilentcserének köszönhetően megszűnt ugyan a fémes koppanás, de berugózáskor maradt egy érdekes huppanó hang, mely kimondottan zavaróvá vált a jégbordás utakon. Délutánig bírtam, s ismét emelőre, majd rázópadra került az autó. Feszegettük pajszerrel amit csak értünk, de sehol nem mutatkozott lógás (igaz azon lepődtem volna meg, ha találunk valamit). Aztán szemet szúrt, hogy össze vissza lifegnek a porvédők a hátsó gátlókon, amiket kézzel a kasznihoz érintve pont az ominózus huppanó hangot adták. Rögzítve őket a toronygumihoz teljesen elnémultak, s végre tökéletesen csendes a hátsó fertály...

Az ünnepek, és az év elejére ütemezett lakásfelújítás miatt kicsit háttérbe szorult a cabrio, de tegnap délután lementem vele a műhelybe, és még egyszer kifújtam kaucsuk alapú alvázvédővel az egész padlólemezt.Ez éjjel megszáradt, így ma végre kibéleltem az egészet Würth-ös rezgés és zajcsillapító bitumenlapokkal.Már csak pár apró dolog van hátra a kasznin (ajtók és az elektromos ablakok beállítása), és kezdhetem összerakni a belteret...

Tavaly ilyenkor még meglehetősen eseménytelennek ígérkezett a 2013-as év, aztán annyi minden történt, hogy áttekinteni is nehéz. Ami ezt a posztot leginkább érinti, hogy a régi oldal a jövő év elején meg fog szűnni, így december 22-ével átköltöztettem az egész blogot ide. Az az igazság, hogy már régebben is megfordult a fejemben a blog.hu-ra átmozgatni az egész miskulanciát (egyre több gond volt a régi hellyel...), de már akkora anyag gyűlt össze 2007 júniusa óta, hogy mindig elhalasztottam a költözést a feladat nagysága miatt. Most decemberben viszont a szükség rávitt, de remélem többet ilyennel nem kell bajlódnom...

Ezen kívül is meglehetősen eseménydús volt az év, hiszen rekord mennyiségű, 57 darab blogposzt született, s összesen mintegy 20 000 km került a tavasszal két tagúra bővült flottába. Történt ugyanis, hogy "autóvehetnékem" támadt, és a racionalitással homlok egyenest szembe menve vettem egy meglehetősen romos állapotú 1995-ös Fiat Punto Cabriót, melynek rendbeszedése jelenleg is tart. Így, hogy áttekinthetőbb legyen és ne folyjanak össze az események, autónként summázom a történteket.

Hű társam, a mindennapokban - A BMW

Januárban visszaalakítottam a BMW belterét gyári kiegészítők felhasználásával a youngtimeres kinézetének megfelelőre, hisz már elég cikinek éreztem egy 316-osban az M-es varrást, és a motorsportos emblémákat. Februárban készíttettem célszerszámot a szilentcseréhez a hátsó futómű felső lengőkarjában. Ez idő tájt adtam-vettem néhány alufelnit - Styling 34, Styling 13, de előbbi egyáltalán fel sem került az autóra, utóbbi pedig talán pár hétig volt rajt - és előjött egy apró hiba a termosztáttal, amit egyből ki is cseréltünk. Március elején belekerült a 235 ezredik kilométer is az autóba, s meglett a "végleges" felnigarnitúra négy új Debica Presto nyári gumival, melyek a hónap végén fel is kerültek az autóra egy garnitúra új első fékbetéttel egyetemben. Áprilisban kicseréltem a pollenszűrőt, s folyni kezdett diffi szimmeringje jobb oldali féltengely kihajtásnál melynek javításához, és az ekkor már esedékes szervizhez is megvettem a szükséges alkatrészeket, amiket a hónap végén ki is cseréltünk. Májusban gyengélkedni kezdett a jobb első elektromos ablakemelő, melynek helyére egy utángyártott szerkezet került. Ez sajnos olyannyira silány minőségű, hogy ezerszer jobb döntés lett volna helyette egy bontottat venni, de most már mindegy, a tanulópénzt megfizettem (a napokban is szét kellett szednem az ajtót, hogy kicsit igazíthassak rajta, és megkenhessem)... Ezt követően a Punto érkezése miatt szinte csak munkába járásra használtam a BMW-t, ezért a horvátországi nyaralást követően végleg megadta magát az akkorra már amúgy is gyengélkedő akkumulátor. Szeptemberben elérte a 240 ezer kilométert az autó, s cseréltünk az első futóműben két lengőkar szilentet, és két gömbfejet. Szintén ebben a hónapban átfújtam az alját alvázvédővel, s meglepetésemre 22-én felkerült róla egy fotó is a totalcar penge verdák rovatába. Novemberben sikeres műszaki vizsga következett, ami annyi plusz információval szolgált, hogy az első lengéscsillapítói ekkor már épp csak határértéken voltak, így azokból is újakat szereztem be az esedékes időszakos szervizhez.

Decemberben belekerült a 245 ezredik kilométer is az autóba, és hogy keretbe foglaljuk az évet, a februárihoz hasonlatosan ismét szilenteket cseréltünk a hátsó lengőkarokban. Bár már tavaly ilyenkor is leírtam, tavasszal elkerülhetetlen lesz pár a karosszériát érintő apróbb beavatkozás, melyet terveim szerint magam fogok elvégezni. Lehet, hogy emiatt olyan szép nem lesz, de biztos belekerül az anyag, s nem lesz kispórolva mondjuk az alapozó, mint a haveri alapon fújt bal első sárvédő esetében... Ezen kívül tavasszal egy nagyobb szerviz következik, ismét cserélni fogunk minden szűrőt, segédszíjakat, görgőket, gyertyákat, gyújtókábeleket, és az első főtengelyszimmeringet is. Célom a BMW esetében csak az eddigihez hasonlatos állapotmegőrzés, hogy ezután is megbízhatóan üzemeljen.

Új hobbim - A Cabrio

A BMW-t egyelőre sajnálom lecserélni, és bár alapvetően felesleges két autó, májusban mégis vettem az E36 mellé egy Puntót. Tudtam mire vállalkozok, hisz az alapvetően problémamentes BMW mellé egy kimondottan projektnek való cabriót kerestem, így csak két dolognak kellett megfelelnie - jó áron, jó tetővel. Első körben csak annyi volt a terv, hogy kellőképpen üzembiztossá tegyük a mindennapos használathoz, így a vásárlást követően egyből kapott új Debica nyári gumikat, fékbetétet, féktárcsát, és termosztátot. Kezdetben okoztak pár álmatlan éjszakát az állandó leállások, mely egy halom alkatrész cseréje után (üzemanyagszűrő, lambdaszonda 1 2, IACV, főtengely jeladó) - melyektől ugyan mindig kicsit jobb lett, de jó igazán sosem - a pillangószelep manuális kitámasztásával lett átmenetileg orvosolva. Június elején megtörtént az első szerviz, melyben cseréltünk olajat, minden szűrőt, gyertyákat, gyújtókábeleket, valamint szelepfedéltömítést is. Barátnőm édesapja varrt a beltérbe új váltó és kézifék szoknyát, gumiszalagot a tetőbe, valamint ő általa került fel a Kínából rendelt kormányvédő is. Június végén aztán cserélve lett a vezérlés, segédszíjak, a váltótartó bak, a vízpumpa, és a vízhűtő, valamint került bele egy SD kártyáról mp3-at lejátszani képes SAL fejegység is. Júliusban kicseréltem az ablakmosó fúvókákat gyári feketére, meg lett hegesztve a tetőn található műanyag burkolat, s ekkor - mivel már valószínű volt, hogy a kis sárgával megyünk nyaralni - kerültek új fényszórók is a régiek helyére. Közben egyre nehezebben tudtuk felhúzni a tetejét, melyet a jobb oldali munkahenger szivárgása okozott. Mivel javítani nem lehetett, tettem a egy kósza kísérletet a kézi működtetésre való átállásra, de a vége egy bontott munkahenger beszerelése lett. Ennek folyományaként csupa hidraulikaolaj lett mindkét hátsó öv, melyekre szintén általunk varrt bőrvédők kerültek, hogy elkerüljük a hátul utazók ruháinak összemaszatolását. Beszereltem átmenetileg két noname hangszóró az első ajtókba, majd augusztus elején - az ominózus benzinfolyást leszámítva - hibátlanul teljesítette a horvátországi 1 300 km-es etapot az autó.

Már szeptembert írtunk, mikor kapott új indexeket a fényszórók mellé, s mivel a vezetőoldaliban eltört a rugó, a napellenzőket is cserélnem kellett két bontott darabra. Raktam új Pioneer hangszórókat előbb hátra, majd előre, és október végén a nagyobb volumenű felújítás első felvonásaként bekerült az új kuplung, a négy új lengéscsillapító, valamint két liter friss váltóolaj. November elején csaptunk igazán a lecsóba, kibontottam a belteret, és elköltözött a lakatoshoz, hogy új taposókat, és kipufogórendszert kapjon a kis autó (ezalatt mi itthon felújítottuk a hátsó ajtókárpitokat). Amikor visszakerült hozzánk, kivettem belőle a műszerfalat is,  hogy bekerülhessen a bontott fűtésbox, valamint a kitámasztott pillangószeleppel járó alapjárati gondok orvoslására vásárolt szívósor is. A boxba alapos tisztítás után raktam új fűtőradiátort, és a fűtésvezérlés bowdenjeit is sikerült felújítanom. December elején bekerült plusz extraként egy távirányítós központizár vezérlő modul, valamint sikerült klónoztatnom hozzá még egy kulcsot. Azóta (és ezután minden télen) természetesen garázsban lakik a Punto, szinte csak azokon a szombatokon mozdul ki, amikor van időm a műhelyben vele foglalkozni. Beltere édesanyám lakásában megtisztítva várja, hogy visszakerüljön, de mielőtt ez megtörténne, ki kell fújnom a belsejét még egy réteg alvázvédővel, amire felkerülhetnek a zajszigetelő bitumenlapok. Aztán be kell állítani az ajtókat, meg kell oldani a benzinfolyás problémáját, a tavaszi olajcsere alkalmával pedig ki kell még cserélni a kartertömítést, a jobb oldali kormányműgumiharangot összekötővel és gömbfejjel, és mintha a balos féltengelycsukló is kezdené hangoztatni, hogy hamarosan elhalálozik (plusz még millió apróság, amik hirtelen eszembe sem jutnak). Van még rajta tennivaló, de tökéletesen megfelel annak aminek vettem - kiváló projekt. Nem szobornak épül, használni szeretnénk ezután is - 2014-ben ismét vele szeretnénk menni nyaralni...

Eladni a Fiat-ot - ha csak nem történik valami életbevágó dolog - valószínűleg soha nem fogjuk, és egyelőre a BMW cseréje sincs tervben. A közeljövőben egész más jellegű projekteket kell megvalósítanunk...